autózz!

Pontosabban előbb két vezetéstechnikai tréninget a Magyar Autóklubnál, és utána jött a fődíj, a 4db Michelin téli abroncs nyertesének kihúzása a hátizsákból. Stílusosabb lett volna persze kalapból, de egyrészt nem volt kéznél kalap, másrészt meg bazinagy cilinder kellett volna ennyi cetlihez. Sajnálhattok is, mert a tavalyi gumis játékhoz hasonlóan megint lekoptattam a bőrt a kezemről az ollóval. Na de nem húzom ilyen hülyeségekkel az időt,mert három embernek most a Mikulás helyett is jó kis ajándékokat hozunk!

A nyertesek köszönjék a szerencséjüket a kollégáimnak, akik a terrortól való félelmükben vállalták a nyilvános szereplést! A többiek pedig nyugodtan okolják őket, teljes mértékben az ő hibájuk, amiért nem mások nevét húzták ki!

A nyerteseket email formájában is értesítjük, gratulálunk nekik! A kvízben az utolsó kérdésre adott válaszokat nem vettem figyelembe, mert mint kiderült, egyik válasz sem volt 100%-ig tökéletes és nem akartam, hogy bárki esetleg emiatt essen ki a játékból.

A posztbeküldős játék nyertesei, akik egy-egy vezetéstechnikai tréninget nyertek:

Bányász Lajos

Szegedi Csilla

Nagy Attila

Nekik is gratulálunk!

A nyereményeket a Michelin Hungária Kft. ajánlotta fel, köszönjük!

Egy I. kerületi lakos küldött tegnap felháborodott levelet, mert az önkormányzat újabb bőrt szeretne róla és sok másik helyiről lehúzni, természetesen az autótulajdonosokról. Mert ugye régi recept, hogy az autó luxus, akinek autója van, az gazdag ember, úgyhogy annak a zsebében nyugodtan lehet turkálni és kivenni belőle bármennyit, amíg el nem adja az autóját.

Elég sokat autózom, elég sok minden történik velem az utakon. Most hétvégén is 3x tűntem láthatatlannak a főútvonalakon miknek az eredménye majdnem egy marék roncs lett az autómból. De ez most a történet szempontjából teljesen lényegtelen. Nem is tudom hogyan kezdjek hozzá.

In medias res:
Lakossági várakozási engedély Budapest I. kerület. Változások 2012 januártól. Idézem a Várnegyed c. kerületi újságban megjelenteket:

"...Változás az úgynevezett második autó esetében lesz jövő évtől. Lakásonként a második autóra 2012-ben érvényes várakozási engedély - amennyiben a használója idei évre érvényes engedéllyel rendelkezik - 2011. december 10-től kérelmezhető. A második autó esetében a 2000 forintos eljárási díjon felül meg kell fizetni a várakozási díjat is. Ennek mértéke a következő: 120.000,-től 80.000,- forintig. (Vár a legdrágább, a kerület külső része a "legolcsóbb") Kedvezmény: EURO 3 30%; EURO 4 50%; EURO 5, hibrid 70%; teljes gáz vagy elektromos üzemű 100%"

Szerény személyem sajnos a kedvezmény nélküli 80.000,- forintos kategóriába esik. Gyors fejszámolással kiszámolva, miután kifizettem a megemelkedett gépjárműadót, a "baleseti adó"-val emelt kötelező biztosítást, éves autópálya díjat (ez utóbbi nem lenne feltétlenül szükséges, de mégis kifizetem, mert biztonságmániás vagyok, és jobbnak vélem szakadó hóesésben éjszaka közepén autópályán közlekedni, ahol relatív ritkán jön szembe csontrészeg autóstárs) a benzinben lévő adótartalmat, műszaki vizsga díját (pénteken volt), NEM marad már a ház előtti parkolásra keret.

Tibor fotósorozataiból egy újabb adag következik. Bár ezúttal sem villamossín, sem vasúti átjáró nem állt rendelkezésre a trükkös megoldásokhoz, így is bőven talált olyan autósokat, akik nem bírták kivárni a sorukat és szabálytalan módon, pofátlanul kerülték ki a dugóban álló többi közlekedőt.

Ez az eresztés meg arról szól, hogy hogyan lehet új, járatlan utakat használni... Vagy akár olyat, ami ugyan már járt út, csak éppen ellenkező irányból...

 

Némelyik kép magáért beszél, a Golf megunta a dugót, és lement az árok mögé, ott vágtatott végig... a benzinkútnál tudott kijönni a végén, a kicsi zöld bömös csak legelölre akart menni, hiába, no, a sorban állás kicsi BMW-kre sem vonatkozik...

 

 

Volt már alkalmam elképedni olyasmin, amire Tibor hozott fel két példát is. Az én esetemben az idióta hülyegyerek szépen ki is kerülte a félsorompókat a kispesti Derkovits Gyula utcát keresztező vasúti átjáróban, ami egyébként is tipikus abszolút beláthatatlan fajta. Vajon miért gondolja néhány emberszabású, hogy ő ezt megteheti, mert a többiek kevésbé sietnek?

A kedvencem, amikor egy vagy több autós mindenáron elöbbre akar tolakodni! A képeken levő két autó is ilyen, a swift kihasználja azt, hogy zárva a sorompó, és megpróbál legelőlre beállni. Egyébként sikerrel, mert ki az a hülye, aki egy ilyen miatt össze akarná töretni az autóját? Na persze, erre az a válasz, hogy eg ugyanilyen kvalitású sofőr...

Ekkor hallani orbitális balesetekről, amikor a két baromarcú, énsemmibőlsemengedek összetalálkozik! Ez a Suzuki a IBP-139-re hallgat.

Pár napja már szerepelt itt Tibor első képes beszámolója, amiben dokumentálja nekünk a renitens közlekedőket. Ezúttal a dugót villamossínen kikerülőket vette célkeresztbe, igaz egyik alkalommal az illető kék villogót is használt, hogy jogosan vagy nem, azt persze sosem tudjuk meg. :)

Ez egy másik eset, amikor jó nagy dugó közepette az előttem araszolgató autó vezetője megunta a várakozást, kiszált, és felrakta a kék villogót, azzal kiment a villamossínre, és elviharzott.

 

Arra azért kiváncsi vagyok, hogy emberünk mire fel csinálta, csak elszakadt nála a cérna, vagy tényleg elhívták valahova. Hol lehetne ezt megtudni, és főleg, kitől?

 

 

Az eset 2011.08.31-én reggel 08:06-kor történt, találjátok ki, hogy hol...

Egy megjegyzés, mivel nincs hang, ezért én írom le, hogy nem szirénázott a Passat, csak villogott.

Novemberben több alkalommal is elrendeltek szmogriadót, igaz az elsőnél kiderült, hogy szabálytalanul. Sokan vitatják, jó-e ez a matrica szerinti megkülönböztetés vagy jobb volt a páros-páratlan rendszám, esetleg inkább a dízeleket kellene betiltani ilyenkor. Külön hab a tortán, hogy a vizsgaállomásokon nem tudták két év alatt sem rendesen besorolni az autókat a megfelelő környezetvédelmi osztályba. Emellé még egy joghézagot talált nekünk dzsaszper. Úgy látszik a rendeletalkotóknak az engedélyezett útvonalakat sem sikerült rendesen meghatározniuk. Reméljük, hogy ez nem ad visszaélésekre okot, hiszen azért úgy lenne életszerű, hogy az elkerülő utakat lehessen normálisan használni.

A szmogriadóval kapcsolatban már sok blogon sok kritika felmerült... miszerint szivatják azokat, akik nem tudnak egy új kocsit beszerezni, csak egy nagykorú csotrogányt,, miközben a kívánt célt aligha éri el a szabály (piros/fekete plakett tiltása).  Bár az én gázolaj üzemű autóm is lassan közelíti a young-timer kort, még megértem hogy valahogy a kevésbé szennyező autók felé igyekeznek terelni a népet nagyvárosi környezetben.

Ismétlem, nagyvárosi rendeletben.

 

 

Idézem a rendelet 1.§-át:

(2) A rendelet hatálya Budapest Főváros közigazgatási területén, azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat, illetve akinek avar és kerti hulladéka keletkezik tekintettel a (3) bekezdésben foglalt kivételre.
(3) E rendelet területi hatálya nem terjed ki
a) az M0 jelű elkerülő út Budapest Főváros közigazgatási területén áthaladó szakaszaira;
b) Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében, a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.Hogy is van ez?

Saját bőrömön már én is megtapasztaltam hasonlót, igaz akkor én sérülés nélkül szálltam ki a totálkáros autóból. Persze ez és kazanhaz esete is már olyan volt, amikor már nem lehetett elkerülni az ütközést. Ugyanakkor meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az ütközés minél kisebb erővel történjen, és nem véletlenül találták ki a biztonsági övet, ez az egyik tanulsága a posztnak. A másik pedig, hogy az autóknak adjuk meg, ami jár, szeressük őket, de el kell fogadnunk, hogy baj esetén meg kell, hogy védjenek bennünket, akár totálkár árán is.

Mára megtanultam tisztelni a fizika törvényeit. Nem sokon múlott, hogy itt maradtam. Idén szép kis pofont kaptam az élettől, hogy ezt megtanuljam.

Szeptember 17-én kisautómmal súlyos közlekedési balesetet szenvedtem a Kecskemétet elkerülő 54. sz. főúton, ahol az autópálya felhajtójánál egy bolgár kamionos nem adta meg számomra az elsőbbséget, és figyelmetlenül, féktávon belül elém kanyarodott. Esélyem nem volt rá, hogy kikerüljem, másik, mellette haladó sávból jöhettek, ez még átvillant az agyamon, jobbra pedig nem mehettem, hiszen akkor is egymásba megyünk. Frontálisan ütköztem vele, hatalmasat csattantam kb. 50 km/h-s sebességgel. Sosem felejtem el azt az érzést, ahogyan az öv megfogott és hátracsapott, megmentve ezzel az életemet, s azt az erőt, ami akkor az egész fejemben és a testemben szorított. Ha nem vagyok bekötve, elég rossz esélyeim lettek volna. A futóműre nehezedő hirtelen erőhatástól a kormány úgy mozdult, hogy a bal kezem eltört. És ennyi! Kitámasztott, még a csattanás után is a féken lévő lábamnak sem lett baja. Most megtanultam tisztelni a fizika törvényeit.

 

Mindez igazából semmi volt. Az autóból épen és szinte egészségesen, kisebb kéztöréssel kiszálltam. A java csak ezután kezdődött. A szívemből akkor kiszakadt egy darab, szinte összeestem a látványtól. Az én édes-kedves, egyetlen pici autóm halálos csapást kapott a jobb elejére, ami teljesen összeroncsolta a motort.
Háromszorosan tekeredett a kasztni, a sárvédő, a felni tönkrement, a lámpája elszállt valahova, a tetőlemez behorpadt az ütközéstől. Ott állt az út közepén, keresztbefordulva az úton a kamion mellett, folyt belőle a hűtővíz, én pedig életemben nem éreztem magam akkora szerencsétlennek magam mint akkor. A törött kezemben egyre lüktető fájdalmat szinte bolhacsípésként éreztem. Megmentett utolsó leheletével, pedig nem sokon múlott, mégis vigyázott rám. Úgy gondolom, hogy az autóknak van lelkük, és amint beülünk és vezetjük őket, összekapcsolódunk velük.

Mai poszt mellé óvatosan fogyasszatok kávét, mert a kettő együtt sok lehet a vérnyomásnak. A történet szép példája annak, hogy egyesek külföldi rendszám mögé rejtőzve bármit megtehetnek, legalábbis azt hiszik. Jó lenne, ha nem így lenne és előkerülne a vétkes, elismerné a felelősségét vagy megtérítené a kárt, ami Tibor autójában keletkezett. Legalábbis így kellett volna már akkor is, persze jobb lett volna az előzményeket is elkerülni, és nem másokat eltiporva vezetni.

Augusztus elején a Zöldlomb utcán mentem kicsi, piros kölcsön-Suzukimmal lefelé a Kolosy tér felé. Egy szép kis sor jött össze, 45-50-es sebességgel haladtunk. Az előttem levőt normális távolságban követtem, engem is normálisan követtek. Viszont már jóval előbb kiszúrtam egy metálszürke Audit öt autóval mögöttem, ami nagyon akart menni, folyamatosan ráment az előtte haladóra. A Pitypang utcai közlekedési lámpánál jobbról leelőzött néhány autót, így került három autóval mögém. Ezen a részen egy sáv van, a külső parkolósávban szokás szerint végig szabályosan parkoltak. A Zöldkert utca után van egy buszmegálló, amit rögtön követ egy kis járdasziget, innen megint lehet parkolni. Pont ide értem, amikor megjelent jobbról ez az előbb emlegetett szürke Audis, és mivel vészesen közeledett a járdasziget, hirtelen rám húzta a kormányt.

 

View Larger Map

 

Nem mondom, a filmekben nagyon tetszik, amikor két autó leszorítósdit játszik, recsegnek-ropognak, csikorognak, össze-vissza szikráznak, repül az üvegszilánk, … stb. De a valóságban nem... Az alig 900kg-os Suzukit arrébb nyomta a majd kéttonnás A6-os, sivítottak a gumijaim, csikorgott a fém a fémen, mert azért én egyből satut nyomtam, a két tükör összeakadt, recsegett, majd hirtelen vége lett, megelőzött. Lassított, kirakta az indexet jobbra, már majdnem megállt, amikor nyomott egy kövéret, és megpróbált eliszkolni. Mint gondolhatjátok, utána mentem, szépen 50-el csorogva a csúcsforgalomban. Szemből folyamatos kocsisor, így előzni nem tudott. Közben hívtam a rendőrséget. Amikor a Szépvölgyin kinyílt a buszsáv persze abban végigment, és megállt a McDonald’s után, a kocsisor végén, én meg mögötte. A telefonban ekkor már egy hölgy volt, akinek vázoltam az esetet, elmondtam, hogy a DS-263-DS szlovák rendszámú, ezüstszürke Audi A6-os belém jött és elhagyta a helyszínt (cserbenhagyás). A hölgy azt mondta, hogy menjek az ajtajához és szólítsam fel, hogy álljon meg, és várja meg a kiérkező rendőrjárőrt. Megtettem. Immár a fülemen a telefonom, kopogtattam az ablakán, letekerte, ekkor mondtam, hogy belém jött, és várja meg a kiérkező rendőröket, épp velük beszélek...

 

Nem tudom, hogy mázlista vagyok-e vagy sem, de 13 év alatt egyszer sem kaptam még értesítést, hogy bemértek volna. Igaz volt már, hogy számítottam rá, de csak nem jött meg az a levél. Teljesen igaza van Zoltánnak, sok helyen lehet tudni, hol mérnek, vannak bejáratott helyek, meg az autóstársak is sokszor villogva figyelmeztetnek. A levél vége is szívemből szól, sokan úgy mennek az úton, hogy fel sem tűnik nekik, városban vannak vagy országúton, ami miatt első esetben túl gyorsan, másodikban túl lassan haladnak. Sosem fogom megérteni őket, még ha ezzel megspórolnak pár deci üzemanyagot, akkor sem.

Az előző kissé provokatívra sikerült írásom hozzászólásai közt találtam egy gondolatot, ami újabb ihletet adott. Az elvárt komolytalanságunkat kérem őrizzük meg továbbra is! Kicsit hosszabb bevezető, majd a végén a lényeg.

Kérdésem a következő: Látott már valaki olyat, hogy korrekt mérés? Büntettek már meg bárkit úgy gyorshajtásért, hogy azt jogosnak érezte? Ugye, hogy nem! Tudtam én. Mint a fehér holló.

Erről rögtön az jut eszembe, hogy milyen is egy korrekt mérés? Hogyan kellene bemérjenek, hogy ne legyenek utána leszarházizva? Szerintetek?
Hogyan lehetséges, hogy egyesek mindig, minden szabályt betartanak és mégis menetrendszerűen jön a csekk, míg mások még az életben nem mentek el sebességmérő előtt szabályosan (lásd én) és sose fizet. Sőt igazából nagy arccal ki merem jelenteni esélyük sincs. Hatékony a rendőrség, vagy sem? Hatékony valami, ami még olyan szabálytalankodókat is képes megfogni, akik mindig szabályosan és évente csak egyszer mennek, viszont képtelen megfogni azt, aki minden nap egyfolytában szabálytalan?

 

Én kijelentem a mérések 99%-a korrekt. Persze van, hogy nem létező táblára hivatkoznak, meg berakják a bokor mögé a mobiltáblát, hogy ne látszódjon, de most nem erről szeretnék beszélni.
Felsorolnám az utolsó pár indoklást, amit ismerősöktől hallottam, miután bemérték őket. Persze azt már remélem mindenki leszűrte, hogy ők mind mindig minden szabályt betartanak és minden mérés inkorrekt volt.

1. Falutábla után 30 méterrel állnak, de a tábla pont kanyarban van, tehát nem látsz be. Mire meglátod őket már átmentél a táblán és meg is vagy.
- "Minden nap látom őket a buszból, már évek óta ugyanott állnak éjjel-nappal."
- Jó és? Akkor miért nem mész be rendesen?
- "Fene se gondolta, hogy szombaton is ott vannak."
Tehát értjük? Inkorrekt volt, mert szombat van. Hiába ő minden szabályt betart, persze csak, ha éppen nincs szombat.

2. Normál autópálya szakasz, egy felüljárón állnak. Limit 130.
- "Jöttem haza, végig csak 110-el mentem,  pedig még láttam is a rendőrautót, meg az állványt a hídon."
- Jó és? Akkor mi a baj? 110-el mentél, láttad is.
- "Mert már csak 5 percre voltam otthontól, ezért gyorsítottam és gondoltam itt már csak nem büntetnek meg."
Ez is nyilvánvalónak tűnik. Inkorrekt, mert volt pofájuk 5 percre otthontól megbüntetni. Egyébként ő is mindig szabályos, csak jó távol legyen hazulról.

3. Sima lakott terület. Limit 50, talán még zebra is van a környéken.
- "Pedig láttam a fehér Golfjukat is."
- Jó és? Hát már az autójukat is ismered, kilóméterekről kiszúrod...
- "Égett a lámpájuk, azt hittem már indulnak."

4. Falutábla, kereszteződés, falu vége tábla. Este.
- "Pedig kiszúrtam őket még táblán kívülről, le is lassítottam."
- Jó és?
- "Hát ahogy elmentem mellettük gyorsítani kezdtem és segbelőttek. Azt hittem látják, hogy szabályosan jövök be és békén hagynak."

Épp csak lezárult az előző mozis nyereményjátékunk, máris itt a következő! Ezúttal összesen 10 jegyet osztunk szét köztetek, ahogy múltkor is, párosával. Ebből négy párosjegyet azok közt sorsolunk ki, akik a lenti kvíz kérdéseire helyesen válaszolnak, egyet pedig a jövő héten posztot beküldők közül fog valaki kapni, akinek a történetét szerkesztőségileg saját szubjektív véleményünk alapján a legjobbnak ítélünk. Határidő: 2011. december 4., vasárnap éjfél. A jegyeket bármelyik hazai Cinema City moziban felhasználhatják a nyertesek, amíg játsszák a filmet. A nyeremények átvehetők személyesen, vagy igény esetén postai úton eljuttatjuk őket a nyerteseknek. A megadott személyes adatokat csak a nyertesek értesítésére használjuk fel.

[Nyereményjáték lezárva, sorsolás hamarosan!]

Általában nem örülünk a korlátozó tábláknak, de ha van rá indok, könnyebben elfogadjuk létüket. Persze nem kell hosszasan gondolkodnunk, ha példákat szeretnénk mondani az indokolatlanul kihelyezett vagy ott felejtett táblákra, ilyenek az útépítések után is kint maradt sebességkorlátozó táblák is. Ráadásul ezek potenciális pénznyerő források a hatóságok számára, lehet jól büntetni. Városjáró egy "várakozni tilos" tilos tábla ügyében írt a hatóságoknak, amit egy hivatal helyezett ki még régebben, de azóta ők már elköltöztek. Ha leszednék, lenne két plusz parkolóhely, ami azt a környéket ismerve bár nem sok, de meg kell becsülni. Reméljük, lesz eredménye a kezdeményezésnek!

Tisztelt Közterület-felügyelet!

Tisztelt Közlekedésrendészet!

Tisztelt Terézvárosi Önkormányzat!

Szeretném indítványozni a VI. ker., Andrássy út 55. előtti szervizút Eötvös utcai sarkára kihelyezett "Várakozni tilos 08-18 óra között, 10 méteren belül" KRESZ-tábla (15.§ (1) 61.ábra) eltávolítását és a szabad várakozás lehetőségének visszaállítását.

A korlátozó hatályú táblának akkor volt érdemi szerepe, amikor a saroképület földszintjén még működött a Belügyminisztérium Útlevélosztálya. Amióta azonban ez a funkció megszűnt, mi több az azt követő E-közszolgáltatások Ügyfélközpont Kirendeltsége is évekkel ezelőtt elköltözött onnan, teljességgel okafogyottá vált a fenti korlátozás.

Tibor nekiállt az őt bosszantó dolgokat lefotózni és egész levélcunamit küldött ránk, úgyhogy egészen biztosan fogtok még egy pár posztjával találkozni itt a közeljövőben is. Ezúttal a diplomata rendszámmal visszaélők témájával foglalkozik, itt a blogon sem először kerül elő ez és könnyen lehet, hogy nem is utoljára, hisz ők egyenlőbben az egyenlők közt.

Most jött el az ideje, hogy elővegyem az egyik kedvencem, a bunkó CD-s rendszámú autóst. Ezek általában nagy autókkal (Merci, BMW... stb) hasítanak, mindig pofátlanok, erőszakosak, és bíznak abban, hogy nem utasítják ki őket Magyarországról.

Egyelőre nekik van igazuk, a magyar rendőrség tehetetlen, és ez nemcsak elszomorító, hanem ettől kinyílik az ember zsebében a bicska.