Miután a tegnapi tempomatos posztot páran alaposan szétoffolták azzal, amit a címben olvashattok, időszerűvé vált elétek tárni Kételkedő minden részletre kiterjedő eszmefuttatását, mert úgy tűnik, sokakat izgat a téma, még levélírónk is egészen tűzbe jött a sztori végére, legalábbis ott használt felkiáltójeleket igen nagy koncentrációban.
A múltban jópár blogbejegyzést és hozzászólást elolvasva, egyre inkább érlelődött bennem a gondolat, hogy nézzek utána, hogy is működik a sebességmérés GPS-szel. Ugyanis egyre inkább azt látom, hogy korunk vívmányait használó olvtársak, a régmúlt idők kvarcóra őrületéhez hasonlóan (az idősebbek talán még emlékeznek a „hétzenés” kvarcórákra, melyek az akkori idők hiedelme szerint nagyságrenddel pontosabbak a mechanikus, rugós óráknál, pedig…) a modern technológia újabban közkincsé vált eszközének, a GPS-nek a sebességmérését pontosabbnak találják (ami igaz is, bizonyos feltételek esetén) az autó kilométerórájánál, és ehhez igazítják a tempójukat (ami nem feltétlenül szerencsés).
Lássuk miért! Hogy és mit mér a GPS? Mielőtt ebbe belefognánk, Murphy mester megjegyzését figyelembe véve –a legtöbb vita előbb utóbb szómagyarázatokba fullad – tisztázzunk néhány fogalmat:
Pillanatnyi sebesség: A sebesség nagysága egy adott pillanatban (t) egyenlő egy nagyon rövid időre (delta t) számított átlagsebességgel. Ez nem más, mint a grafikonon ábrázolt sebességgörbénk(hiszen változhat a sebességünk) adott pontbeli érintőjének meredeksége. (Bocs!)
Átlagsebesség: Az összes út/összes idő hányados neve átlagos sebességnagyság, szintén a mozgás egészét jellemző mennyiség. (Vagyis hiába megyünk kétszázzal, ha félórát kávézunk a benzinkútnál, az átlagsebességünk nem lesz kétszáz) Egyenlőre ennyi a fogalmakból.
(A jobb oldali középső szám a sebesség, alatta a magasság.)
A GPS rádióhullámokkal dolgozik. Ő maga nem ad, viszont vesz. A Föld körül keringő 24 műholdról. Na nem az összesről, hiszen egyszerre nincs az összes a láthatár felett. Ha belegondolunk, józan ésszel is elfogadható, hogy egy, illetve két műhold vétele esetén, eléggé pontatlan képet kaphatunk arról, hol is vagyunk. Tehát minimum három műholddal való kapcsolat szükséges ahhoz, hogy helyzetünket két dimenzióban meghatározzuk. (Hol vagyunk a Föld felszínén), és négy, hogy a harmadik dimenziót is megkapjuk (milyen magasan egy adott referencia ponthoz képest). Ilyenkor örülünk, és bízunk Moha bában(illetve Andreában. Izlések és pofonok). Igen ám, de a navigációs programunk, képes arra is, hogy a sebességünket is mutassa. (Néha extrém körülmények között is)