autózz!

Tegnap délután Ferrarit mutogattunk, azt találgatva, hogy hogy is állt fel a járdára, meg hogy jön le onnan. Mai delikvensünknek, akit István köpött be nekünk, ilyesfajta problémája nem volt, ellenben sikerült neki egy erőteljesen halmozott taplóságot véghezvinnie. Látom lelki szemeim előtt, ahogy tömegesen megsajnáljátok, mert szegény hová tette volna az ekkora autóját a városban...

Ma készítettem a két mellékelt képet a Fogarasi út- Várna u. sarkán "parkoló" autóról. A sofőr egyébként kb havonta 1x "parkol" ily módon.

Mostanában sokat hallani arról a témáról, amivel kapcsolatosan Magpet fejtette ki a véleményét itt néhány kivételtől eltekintve egészen szokatlan, már-már irodalmi magasságokba csapva fel. Nem lepődnék meg, ha ezek után az eddigi posztolóinktól elmaradoznának az újabb sztorik, de az nem is igazi fanatikus, aki a sértegetést magára veszi. Meg ha ezt a sztorit végigolvassátok, valószínűleg kicsinyes országunk döntéshozói kerülnek majd a célkeresztbe.

Újabb remek és átgondolt ötlettel álltak elő illetékeseink, ez pedig a sebességmérés nevű üzletág közszolgálati tevékenység kihelyezése az arra érdemes vállalkozókhoz, mintegy felélesztve a méltán népszerű gebines rendszert.

Fiatalabbaknak: a kései kommunizmusban a gebin egy sajátos üzleti modell volt: a szerencsés kiválasztottak kvázi magánvállalkozásként üzemeltethettek különféle (jellemzően vendéglátó-ipari) egységeket. Mondhatjuk, hogy a gebin a szocializmusban csendben meghúzódó aprócska vadkapitalizmus volt. Itt most az ellenkezője készül történni: vadkapitalista környezetben a szerencsések (régen úgy mondták: „jó elvtársak”) hatósági jogkörnek látszó dolgot kaphatnak.

Már-már könnyekig meghatódtam, hogy többen is hiányoltatok kommentekben. Na jó, annyira nem, ahhoz nagyobb tömegnek kellett volna hiányolnia, esetleg anyagilag jól megtámogatni a visszatérésemet, vagy ilyesmi. Mivel kezd eldugulni megint a postafiókunk a belegyömöszkölt nagy mennyiségű szebbnél-szebb parkolós fotóktól, ezért lassan érik egy posztdömping a témával kapcsolatban. Reméljük, lesz időm ezt kivitelezni, mielőtt a nagy érésben rárohad a fára az egész termés.

Ízelítőként muszáj volt az alábbi fotót bevagdosnom Aga egysorosával egyetemben.

Az egy dolog, hogy ferrari a belvarosban... az mar jobbara termeszetes, hogy szabalytalanul parkol, na de hogy allt fel a jardara?

A kvízkérdés a következő: És ezt így hogy?

a) Profi a sofőr, tudja, hogy hol vannak az autó határai
b) Simán hülye, hogy egyáltalán megpróbált járdaszegélyre parkolni egy Ferrarival, ami még egy normálisabb fekvőrendőrön is fennakad
c) Egyszerűen csak alacsony a járdaszegély a Pannónia utcában

Manyizga sztorija még egészen friss, úgyhogy ha valaki tud ezügyben bővebb információt, lehet szerveződni és toborzó hadjáratot indítani aktuális szabálytalankodónk ellen és persze a visszaesőket sem kíméljük. Kasza, kapa... Kinek melyik szimpatikusabb. Csak az a baj, hogy erőszakra általában erőszak a válasz.  Mi lehet hatékony megoldás?

Tegnap (08.02.27 17:25 perc) történt esetet írnék le. Haladtunk a 4-es számú főút Pilis belterületén levő szakaszán, Cegléd irányába. Ahol a 2x2 sáv a rendőrlámpás kereszteződés után 1x1 sávra szűkül.

A történet egyszerű: az előttünk levő - azt hiszem - Fiestát egy fehér furgon az elfogyó sávból egészen egyszerűen "letolta az útról." Belerántott a kormányba, hogy a személyautó vezetőjének úgy kellett balra (át a záróvonalon) elkapnia a kormányt és fékeznie, hogy elkerülje az ütközést.

Ti mindig bekötitek a gyerkőcöt a gyerekülésbe? Aki nem teszi vajon milyen megfontolásból hanyagolja? Vannak akik úgy gondolják, hogy régen is megvoltunk gyerekülés nélkül aztán mégis itt vagyunk. Vladimir berágott.

Nem túl régóta látogatom az oldalt, van két témám, lehet hogy volt már szó róla csak én nem láttam.

Ma délelőtt araszoltam a Kvasay úton Csepel felé, amikor a mellettem haladó ("Cukorfalat" feliratú táblával a hástó szélvédőn) piros Suzukiban ülő két hölgy éppen rágyújtott, ezzel nem is lenne baj, csakhogy a hátsó ülésen egy néhány hónapos csecsemő feküdt a hordozóban! Én is nagy dohányos vagyok, van is két kiskölyköm, de ha velem vannak nem gyújtok rá a kocsiban!

Továbbra is nagy számban kapjuk a gyalogos anyáz autóst témájú leveleket. Ezúttal Abdul sztoriját ragadtuk ki a sok közül. Szegény lement kenyérért meg tejért, aztán mi lett belőle.  A külföldi rendszámú autó sofőrje tökéletes magyarsággal adta tudtára, hogy "üdvözli" a kedves mamáját. De emberünk sem volt rest. A poszt címében szereplő cselekedetre szólította fel viszonzásként.

Szeretnék egy apró észrevételt közölni, ami tegnap esett meg velem, de már sokadszorra és elég dühítő.

Hétfőn délután éppen egy boltba mentem a Mester utcán (Könyves Kálmán körúttól mentem a Ferenc körút felé). Mivel a bolt a jobb oldalon van és én bal oldalon közeledtem kénytelen voltam egy idő után átmenni. Láttam, hogy elég sok gyalogos az úttesten szaladgál át, ami egyrészt szabálytalan, másrészt tudom hogy milyen dühítő tud lenni. Ezért gondoltam hogy elsétálok a következő zebráig, ami pont egy villamos (30,30A) első megállójánál van.

Friss jogsival szép az élet. Az ember csak kamillázik, hogy mért nem úgy történik minden ahogy azt a "nagy könyvből" megtanulta. Jaj annak aki van olyan bátor és szárnypróbálgatásai kezdetén "T" betűvel jelöli magát. Jójó, persze állítólag ajánlatos, merthogy akkor majd a többiek elővigyázatosabban viselkednek vele szemben. Gyakran viszont inkább az ellenkezőjét tapasztaljuk. Erika élete talán a kezdők szerencséjén múlott.

A szüleim mindíg azt mondták:"Télen vizsgázz, mert aki télen tud, az tud nyáron is". Hát december 20-án volt az utolsó vezetésem,és 21-én vizsgáztam. Éjjel 20cm friss hó esett, amit reggelre betakart az ónoseső. A vizsga sikerült,így én is gyarapítottam a kezdő sofőrök táborát.

Teltek a hónapok, és eljött a húsvét nagyszombat. Kellemes időnek ígérkezett, tehát a család férfi tagjai focimeccsre igyekeztek. Kizárásos alapon én lettem a sofőr. Vége lett a meccsnek és hazafelé indultunk. A pálya a Sport utcában található és az Ifjúság utca keresztezi, ami jelen esetben a főút. Az utca elejére érve nekem elsőbbségadás kötelező táblám volt, de mivel jobbról-balról is sűrű volt a sövény így megálltam.

Adót fizetni senki sem szeret. De ha még ezt tévesen, vagy ne adj' Isten szándékosan "elszámolják", akkor hajlamos az ember agyérgörcsöt kapni, hogy hány bőrt akarnak még lehúzni rólunk számok mögé bújva. Gábor óvatosságra inti a népet.

A tegnapi nap folyamán kaptam meg a helyi Önkormányzat adóügyi csoportjától a 2007-re (!) és a 2008-ra vonatkozó gépjárműadóra vonatkozó határozatát.

Túl azon, hogy a tavalyi teljes és az idei 50%-os befizetési csekket is mellékelték, felhívták figyelmemet, hogy csekély 5000 forint ellenében fellebbezéssel élhetek.

Nyugdíjas kamionsofőr bácsika, oldalán hőbörgő mamácskával kontra vétlen másik fél, Truck esete a mobilos helyszínelőkkel, akiknek mellesleg lejárt a műszakuk.

Gondoltam, gyarapítsuk az idős sofőrökről szóló történeteket.
Íme az enyém:
 

Még nyáron történt az eset. Pécsről Szigetvár felé tartottunk, (szakértőknek: Tortyogó közelében) külső hőmérséklet 40 fok, az autóban 5-el több, ezért klíma hiányában ablakok lehúzva. (Ez még fontos lesz.) A szemközti sáv szélén magányos, közútkezelős traktor kaszálta a gazt. Minden autós lassít a mi sávunkban is, szemben is, hogy jól kikerülhessük egymást. Mit ad Isten, ahogy épp a traktor mellett haladunk el, a traktor mögül, fehér villámként kicsap egy valamilyen keleti autó és a tesóm (aki a soföröm volt) egy határozott kormánymozdulatának köszönhetően csak a vezetőoldali visszapillantó ment ripityára. Azonnal megálltunk. Tesóm képe tele üvegszilánkokkal, vérzik a homloka, arca, plusz az utastér is tele lett üveggel.

Most kellően agresszív hangulatban vagyok, hogy minden szabálytalankodó parasztot elküldjek melegebb éghajlatra. Olvassátok Renegade sztoriját!

A történet, amit elmesélek, a IX. kerületi Lechner Ödön sétányon esett meg. Itt az út három sávos, kettő a Boráros tér felé vezet, egy a Lágymányosi híd felé. Tudni kell, hogy a sétány közepe táján, a Duna felőli oldalon építkezés folyik, ezért jó (?) magyar szokás szerint a szélső - a Nemzeti Színház felé vezető - sávot majdnem teljes szélességben lezárták. Ezen a szakaszon újabban működő rendőrlámpa is van.

Az észak felé haladók azzal segítik a szemből érkezőket, hogy csak a szélső sávot használják. Így a dél felé haladók a belső sávon szemben haladnak tovább - másképp nem tudnának továbbmenni, hiszen - mint említettem - egy szem sávjukat lezárták.

Tegye fel a kezét, akire még sosem fékeztek rá bosszúból, szivatásból! Hááát, nem látok túl sok kezet a levegőben... Rövidnevű levélírónk, B két ilyen esetét is megosztotta velünk, mi meg veletek. Milyen korbácsot is szoktak ilyenkor kiabálni az ilyen tapló parasztokra, mint amilyenek az alábbi történetek alanyai?

Elsősorban a főtrözs úrnak szeretnék feltenni egy költői, ám eléggé idevágó kérdést. Azokat az autósokat, akik szó szerint közveszélyesen vezetnek mikor veszik ki a forgalomból, mondjuk úgy, hogy soha a büdös életbe ne rendelkezhessenek jogsival? A németeknél már az is súlyos kihágásnak számít, hogy úgy megy az ember a kereszteződésbe dugóban, hogy nem tudja elhagyni (a kresz is rendelkezik erről). Ők ott kiveszik, jól megbüntetik, oszt jó van. A 3. ilyennél elgondolkozik az ürge, hogy megéri-e türelmetlenkedni...

2 példa, hasonló mindkettő, egyki tavaly, másik idén februárban történt velem.

Dapol alábbi levelében nehezményezi, mért nem raknak veszélyt jelző táblát egy olyan útszakaszra, ahol ez indokolt lenne. Vagy ebben az esetben is alkalmazható az elvárás, hogy vezessünk az útviszonyoknak megfelelően?

Az alábbi sztori nem velem esett meg, az átlagos bunkó-sofőrös sztorikkal sem korrelál, elég egyszerű eset, de van pár érdekes, eddig nem taglalt momentuma.

Kedvenc sógorom területi képviselő, Nyugat-Magyarországot járja pár éves céges fapadosokkal. Nem egy hebehurgya ember, nem rohan, nem szabálytalankodik. Sokat megy, van némi tapasztalata. Karácsony előtt egy Vas megyei alsórendű uton balesetet szenvedett. A rossz minőségű (kátyus) aszfalton 60-as tempónál egy kanyarban megcsúszott a traktorok által az útra hordott sáron, elkapott oldalról egy fatönköt, tetőre rakta a járgányt a szántásban. Szerencsére nem lett komolyabb baj, zúzódásokkal megúszta, a kocsi viszont totálkáros lett. A történet érdekes része itt kezdődik: