autózz!

A mai poszt írója kérte, hogy a névtelenség homályában maradhasson, mert annyira sokkolták a vele történtek, hogy nem szeretne újra találkozni a nagy sötét BMW-vel, aki egy időre megduplázta az egész család vérnyomását. Az látszik, hogy eddig nem olvasta a blogot, mert akkor tudná, hogy az ilyesmi sajnos egyáltalán nem egyedi eset...

Nemrég találtam rá erre a blogra, amely azt gondolom mindenképpen hiánypótló. Sajnos én is rengeteget utazom autóval és most már egyre nehezebb levezetni azt a feszültséget azon autóstársaink jóvoltából, akik nemhogy a közlekedési szabályokat nem tartják tiszteletbe, hanem mások életét is veszélyeztetik. A saját történetem az alábbiakban, már nem új keletű, kb 2 éve történt egy őszi estén, de azt gondolom mindenkinek tanulságos lehet ez a – remélem – egyedülálló történet (őszintén remélem mások nem kerültek ilyen helyzetbe).

Közel 2 éve is már, hogy az egyik szokásos hétvégén útra keltem a családdal péntek este Pécsről Székesfehérvár irányába, a nagymamához. Szokásos út egy családi kikapcsolódáshoz. Én vezettem, párom az anyós ülésben és a két 3, és 5 éves gyerek hátul. Akkor még nem volt meg az M6, így Pécsről Szekszárd felé a jó öreg 6-os főút volt az egyetlen választás a rendesen kanyargós mecseki szakasszal.

Valahogy kialakult bennem, hogy ez nem a féktelen száguldozás helyszíne, hanem ’Csak óvatosan!’ a gyakran előforduló felelőtlen előzők miatt. Ezen az estén is bekövetkezett az, hogy egy nehezen belátható kanyar előtt észrevettem, hogy mögöttem egy nagysebességű autós igyekszik, nyomja rendesen és arra készül, hogy mindenképpen elkerüljön engem, persze a kanyart nem lehet belátni (max 100, miért is ne, ’egyszer élünk’, ’bátraké a szerencse’ stb).

Régebben vitatkoztatok már arról, hogy ököllel be lehet-e törni egy autó ablakait. Sokan még abban is kételkedtek, hogy egy felhúzott oldalablakot be lehet ütni, nem is tudom, hogy felmerült-e ugyanez az első szélvédő kapcsán. Mert nagy sebességű gázolásnál persze, hogy beköszön a szarvas az utastérbe, vagy akár téglával is be lehet dobni az üveget, csak a szarvas nem önkéntesen művel ilyet, a téglának meg még csak nem is fáj. És mégis van ilyen. Ember. Ököllel. Pedig ismét kezdtem úgy érezni, hogy most már tényleg nincs olyan, ami itt még nem fordul elő. Joci a tegnap reggeli, Belsőségen megjelent ámokfutós poszt után döntött úgy, hogy megírja a Totalcarnak nem kevésbé érdekes történetét, ami végül itt kötött ki.

Történt, hogy Egerszólátról Egerszalókra befordulva, a Kossuth utcában, délután 5 óra magasságában arra lettem figyelmes, hogy egy Dacia Logan közeledik velem szemben. Ez önmagában még tökéletesen érdektelen történés, a Logan nem az az autó, amit kicsit is szemügyre vennék, de ennek történetesen olyan módon volt betörve a szélvédője, hogy azon gyakorlatilag egy tenyérnyi ép felület nem volt.

Arra gondoltam magamban, hogy vajon hogy lehet egy ilyen autóval közlekedni…de tovább nem nagyon tudtam az elmélkedést folytatni, mert kicsivel odébb (kb. 500m) az út kellős közepén egy félmeztelen alakot pillantottam meg, erősen integetve, egyértelműen azt jelezve, álljak meg.

Rögtön összefűztem a két eseményt, és arra gondoltam, itt valami komoly dolog történt, lehet, hogy az általam látott autó elgázolt valakit és nem állt meg?

Kimondom, mert nem érdekel, az utca azon részét cigányok lakják, az úton integetőről is messziről látszott, hogy nem az idén barnult.

Lassítottam, és bár valami nagyon mélyen bennem megmozdult, és szívem szerint kikerültem volna, de nem tudhattam, hogy tényleg nem történt-e baleset, és mivel egyik oldalról sem tudtam kikerülni az alkalmi határőrt, kénytelen voltam megállni.

Az utca két oldalán 0-100 éves tartományban fellehető volt kb. 10-12 személy (szintén romák), és amikor már majdnem állt az autó, akkor az egyik ház kapujából egy női ordításra (NE ÁLLJATOK MEEEG!!!) kaptam oldalra a fejem, és szinte ezzel egy időben a félmeztelen integető minden előzmény, kérdés, szó nélkül puszta ököllel beütötte az alig egy hónapja vásárolt 155-ös Alfám szélvédőjét, két helyen is.

Amit csmka látott, azon én is meglepődtem volna, el nem tudom képzelni, hogy mi játszódhatott le a pilóta fejében. Nem tudott kiszállni és elment szerelőhöz? Nem akarta magát égetni? Nem szokványos reakció balesetnél ez, az egyszer biztos.

Nem tudom mennyire gyakori az alábbi sztori, de engem alaposan meglepett.

Ballagtam a járdán egy hosszú, egyenes, nem is annyira forgalmas budai úton ma (nov. 26.) délután. Éppen belépni készültem egy bolt ajtaján, mikor a hátam mögött fékcsikorgásra, kipörgő kerekek zajára lettem figyelmes.

Valami hasonlót produkálhatott a poszt főszereplője is

Hátrafordultam, és azt láttam, hogy egy autós kb. 80 km/h-val próbál befordulni egy, az addigi haladási irányától 90 fokra jobbra levő utcába. Csúszott vagy 2-3 métert oldalra, majd a – járdán keresztül – nagy csattanással bevágódott egy utcanév jelző táblába, és egy mellette álló villanyoszlopba.

Talán nem csak velem esett már meg, hogy valami barom úgy felhúzott, hogy hosszan rádudáltam - azért nem fél percre, csak néhány másodperc erejéig -, de ilyenkor többnyire villantanak egy bocsánatkérést vagy intenek. Jobb esetben nem középső ujjal. Zsolti esetében viszont a tolakodó autós zokon vette a figyelmeztetést, mindezt pedig egy felmatricázott céges autóval tette, amiből valószínűleg nincsen túl sok.

Történetem ma (nov. 24.) reggel 7:40 körül zajlódott a budai alsó rakparton. Óbuda felől jövök, kivételesen nem is volt fennakadás, kb. 40-50 km/h tempóban haladt a sor. A halász utcai lehajtónál meglepetésemre nem lassultunk, rendes tempóban haladtunk, mikor a lehajtóról egy kék kombi skoda octavia rs (indexelt) de lassítás nélkül becsapta az autót elém.

Indexelt, de én csak jókora fékezéssel tudtam elkerülni, hogy ne hasítsam végig az oldalát. Ráfeküdtem a dudára, (ugye elvileg a baleset elkerülésére lehet használni) erre mivel neki állt feljebb, büntetőfékezett. Az autó le van fóliázva, úgyhogy nem láttam a sofőrt. Elvonatoztunk a lágymányosi hídig, ahol a felhajtónál direkt úgy sorolt, hogy ne tudjak bemenni mellé.

Magam is láttam már ma délelőtt ráfutásos balesetnél rendőrt helyszínelni éppen, András is arra figyelmeztet titeket, hogy ne vezessetek úgy, mintha 20 °C volna és száraz utak, mert ilyenkor nagy mértékben csökken a tapadás. Sokan most kapnak csak észbe, hogy hirtelen tél lett, mert a múlt héten még tizenöt fokkal melegebb volt. Ideje felrakatni a téli gumikat is, ha netán nincsen, vagy csak cserére szorul, nyerhetsz egy garnitúra abroncsot itt a blogon is, nem is akármilyet! De mindenek előtt vezessetek különösen nagy odafigyeléssel és óvatossággal! Ez utóbbi pedig nem azt jelenti, hogy hússzal krúzoljatok végig az országúton, kilométeres sort gyűjtve magatok mögé. Mert sajnos van ilyen is...

Leesett az első hó, gondoltam a barmok otthon maradnak. Nem. Kijöttek és könyörtelenül satuznak a lehető legindokolatlanabb helyzetben.

Budaörsi-Villányi kereszteződésben állok a pirosnál harmadikként. Keresztbe halad át a jónép, egyszer csak gondol egyet az egyik, és tol egy satut a kereszteződés közepén. A mögötte lévő persze beleszállt, nade nem nagyon, mert ránézésre nem lett különösebb baja egyik kocsinak sem. Maradtak ott szemtanúk így én eljöttem, azt különben sem láthattam hogy nem valami átszaladó állat miatt fékezett az emberünk, így egyik fél sem tudott volna tanúként felhasználni.

Nem is lehetne ennél aktuálisabb a nyeremény, amit a Michelin jóvoltából felajánlhatok majd egy szerencsés játékosnak, hiszen épp ezekben az órákban érnek Magyarország fölé a tél első hófelhői, az eddigi viszonylag meleg időjárással nem húzzuk ki tavaszig. A lenti kérdésekre helyesen válaszolók közül kisorsolunk valakit, aki 4db Michelin A4 téli gumiabroncsot vihet haza!

Mivel minden autó különböző és ezzel együtt a kerékméretek is eltérőek, a nyertes választhat majd, hogy 165/70R13, 175/65/R14, 195/65R15 vagy 205/55R16 méretű abroncsokat szeretne kapni. Persze azért egy kicsit meg foglak titeket dolgoztatni érte, de adok a válaszokhoz segítségeket is, hogy ne kerüljetek valamelyik kórház intenzív osztályára a sok egérkattogtatásból eredő ínhüvelygyulladás miatt.

Jól a délután végére csúszott a mai poszt megjelenése, de ha minden jól megy, akkor megéri, hogy most várnotok kellett egy kicsit, többet egyelőre nem árulok el... De akkor jöjjön is a lényeg: Lionking olyat élt meg, ami itt a blogon is visszatérő probléma és sajnos számos halálos baleset történt már az elmúlt években az ilyen felelőtlen vezetők miatt, mint akiről a most következő levélben olvashattok. Hozzávalók: egy irányba több sávos út, gyalogátkelőhely, 1db anyuka, 1db kisgyerek, 1db közveszélyes idióta.

Hétfőn délután fél 4 után esett meg velem a dolog, azért írom az időt, hogy hátha olvassa az a nem túl kedves terepjárós aki velem kiabált.

A dolog konkrétan azzal indult, hogy a Béke tér felől mentem befelé, a körútnál állt mögém egy ezüst szinű Hyundai terepjárószerű, J??-650 rendszámmal (tudtam az egészet egy darabig, de mire fel tudtam volna írni egy megálláskor, addigra sajna elfeledtem a többit). A a túlsó oldalon a villamosmegálló után van egy zebra, lámpa nélküli, ahol egy anyuka 3 év körüli kisgyerekkel át akart volna menni jobbra a Domus oldalára.

Belső sávban kb. 30-cal haladva nem volt megerőltető (és amúgy is kötelező ennek később még lesz jelentősége) tehát fékeztem és megálltam. Közben látom a tükörben, hogy a Hyundai kivág jobbra az üres külső sávba és gázt ad. Én erre hosszasan dudálni kezdtem, a terepes csak hajt tovább, de az anyuka vette a lapot és nem ment tovább.

Szerencséje volt a Mondeot vezető nőnek, akit András látott necces szituációba keveredni. Nem tudom, mit gondolt, mi van, ha ráfut a mixer kocsi? Behorpad a lökhárítója?

Az egyirányú Török utcánál állok a kocsisorban, mennénk a Moszkva tér felé. Én a belső sávban, külsőben többek közt mellettem egy betonkeverő.

A lámpa zöldre vált, elindulunk, annak rendje és módja szerint legyorsulom a betonkeverőt, így a tükörből nézem az eseményeket: éktelen dudálás, a betonkeverő majd' szétesik, akkorát fékez, merthogy tőle jobbra(!) akart egy ford mondeos tag elférni valahol a villanyoszlop és a teherautó között, ez nem sikerült neki, de szemmel láthatóan neki állt feljebb. Nagy volt a forgalom, így utolértek, a mondeos össze-vissza cikázva a betonkeverő elé keveredett.

Ott vált gyanússá a szitu, mikor a külső sávban kezdett lemaradni az előtte lévőktől, nekem úgy tűnt, hogy bevárja a teherautót, aki akkor kissé előttem volt szintén a külsőben. Fogalmam sincs miért gondoltam úgy, de ráléptem a fékre, hogy a nagy dög vége az én első lökhárítóm előtt legyen. A következő pillanatban már előttem is volt a betonkeverő...

Benne vagyunk a biztosítás átkötési szezon véghajrájában, jön az utolsó hét, amikor még válthattok (aki még nem tette meg, kalkulálhat díjakat és átszerződhet itt is), ezért KP becsülettel kicsillagozta a szóban forgó cég nevének a közepét, hogy rá ne jöjjünk, melyikről is van szó. Hogy kicsit kiegyenlítetté tegyem a mérleget, annyit mindenképpen hozzátennék a sztorihoz, hogy nekem is volt már velük dolgom két alkalommal (nem csak autó kapcsán), mindkétszer gyorsan és korrekt módon ment a kifizetés. Itt most sajnos valami elcsúszott, ahogy nekem lejött, leginkább a kárszakértő hibájából. Ami persze levélírónkat valószínűleg hidegen hagyja, ő csak azt szeretné, ha ki lenne cserélve végre a szélvédője, amire külön biztosítást is kötött.

Alább olvashatják esetem egy drága kaviccsal - és hazánk egyik legnagyobb biztosítójával.

Október 27-én délelőtt az általam jól ismert Budapest-Sopron útvonalon autóztam hazafelé Sopronba, amikor a 85-s út nagycenki szakaszán utolértem egy termetes kamiont, amit mintha az ördög küldött volna, mert még mielőtt alkalmam lett volna megelőzni, valószínűleg az út széléről egy alattomos kis kavicsot perdített az első szélvédőm alsó részére. A szélvédőm pillanatok alatt elkezdett repedni felfelé. A repedés egyre nagyobbra nőtt, mire elértem Sopronba (kb 15 km) már a szélvédő majdnem feléig felkanyarodott a repedés. Nagyszerű... Más sem hiányzott.

A kép most is csak illusztráció

Kaptam már korábban is kavicsot a szélvédőmre, még talán a korábbi autómmal, de az csak egy gyufafejnyi nagyságú krátert ütött. Ki is lehetett javítani egész szépen, és miután a javítást végző szakember megtudta, hogy az Al***nz biztosítónál van a KGFB-m, mondta, hogy évente egy kőfelverődés-javítást (5000 Ft erejéig) fedez a kötelezőm. Kértem hát számlát a javításról, bevittem a biztosítóhoz, ki is fizették kérdés nélkül. De ez most repedés. Ezt ki nem javítja semmilyen szakember.

Korábban már többen is kérdeztétek, hogy mi az a kamera, amivel készítettem azokat a felvételeket, amik a blog youtube csatornájára vannak feltöltve sárga feliratokkal a sarkaiban, Most jutottam el odáig, hogy van egy kis időm írni nektek egy kis élménybeszámolót, meg úgy általában a tapasztalataimat.

Az ilyen felvételek kapcsán érdeklődtetek többen is nálam

Többféle fedélzeti képrögzítő eszközt használtam már az autómban, egyrészt mert szeretem a mindenféle kütyüket, másrészt mert az érdekes felvételeket szeretem megosztani a nyilvánossággal, végül pedig - és talán ez a leglényegesebb - ha úgy adódik, hogy baleset résztvevője leszek, ott az egyértelmű bizonyíték a memóriakártyán. Nem lehet vita tárgya, hogy mi történt valójában, nem annak lesz igaza, akinek az autójában többen ültek.

Kék meg zöld helyzetjelző LED-ekkel már sokszor találtam szembe magam az utakon, engem már ezek is zavarnak, mindemellett legjobb tudomásom szerint szabálytalan is a használatuk. Ennek ellenére néhányan úgy gondolják, hogy hozzáad tíz lóerőt az autójukhoz, meg úgy egyébként is mekkora zsír dolog már. És ezt is lehet még fokozni. Pál a postoló egy piros helyzetjelzős autót örökített meg (ha nem is full HD-ben, de a lényeg látszik). Ez már nem csak zavaró, de veszélyes is lehet, főleg így, hogy a benne ülő észlény a tompítottat sem kapcsolta fel mellé, hogy mindenki biztosan lássa, hogy milyen nagy májer.

Kedves KEW-akármi!

Amikor tegnap éjjel megláttalak a Jászberényi úton, azt hittem káprázik a szemem. Olyan nincs – gondoltam magamban –, hogy valaki hetvennel tolasson a szembejövő sávban. Vagy mégis én vagyok a hülye?

Nos, nem. Te voltál akkora állat, hogy a lassan leszálló ködben tompított nélkül, piros színű első helyzetjelzővel jöttél szembe.

Régebben néhány alkalommal volt már szó a kéretlen szélvédőmosók pofátlan nyomulásáról, Tibi hosszú idő után először hozta fel ismét a témát. Azt gondoltam, hogy novemberben ez már nem igazán lesz aktuális téma, de mint kiderült, már az eső sem riasztja el ezeket a nagyszerű, elszánt, munkára vágyó embereket.

Az utóbbi időben minden nap a Hungária körúton szoktam autózni az Árpád híd felől a Stadionok felé. Külön postot érdemelne pl. az, hogy sorolnak egyesek a M3 felé a végén a záróvonalon át, de most nem erről írok, mert én mindig a legbelső sávban haladok, így az ő ökörködésüket és veszekedésüket csak messziről figyelem minden délután. Tehát haladok tovább a Stadionok felé és megállok a Thököly úti piros lámpánál.

Na, kik jönnek? Szerintem az arra járók pontosan tudják a választ: igen, a fiatal, életerős, munkára képes, sötét, sunyi arcú barmok, akik mindenáron le szeretnék mosni az ablakom. Vagy egyedül, vagy akár négyen.