autózz!

Ki tudja, miért tartotta magában dilemmáját Shetlander ennyi ideig, mindenesetre érdekes dolgot vetett fel, mert ha a lenti google térképnek hinni lehet - persze nem mindig lehet -, akkor ott elvileg lehet balra kanyarodni. Viszont ha tényleg van ott záróvonal, akkor nyilván nem. Emellett azért ha a lámpától tényleg nem látszik, akkor nem ártana egy kötelező haladási irány táblát tenni a jelzőlámpa oszlopára.

Pár hónapja kínzó kérdésemre szeretnék választ kapni a blogon. A MOM Parkból kanyarodtam ki egyik este, az Alkotás úti kijáraton. Itt telezöld lámpa van, azóta többször meggyőződtem róla, nincs semmiféle tábla a lámpa mellett. A lámpánál való várakozás közben nem látszik, hogy a széles út közepén van záróvonal.

Nagy lendülettel kikanyarodtam tehát, mint évek óta mindig (és ahogy azóta is látom autósok tucatjait kikanyarodni, bár én már nem merek). Sziréna, lehúzódom, fogalmam sincs, miért állítottak meg. A rendőr élvezi a helyzetet, pökhendi, megaláz, pedig én udvarias vagyok. Nincs nálam személyi, csak új típusú jogsi, mondom, hogy úgy tudom, ez alkalmas személyazonosság igazolására.

Az nem igazán jött le nekem Vuk történetéből, hogy ha elképzelt sztoriról van szó, akkor miért is írta meg nekünk, de annyiban biztosan maradhatunk, hogy ilyen sajnos van, mint ahogy dudál boldog-boldogtalan mindig, ha nem tud olyan tempóban haladni, mint ahogyan szeretne. Azt sem értettem soha, hogy ha dugó van, akkor miért állnak neki nyomni azt a nyomorult kürtöt? Attól elpárolog a sorból egy pár autó? Vagy jelen esetben a biciklis?

Egy röpke szituáció felvázolása után lenne egy rövidke kérdésem, szokásos "kinek nem inge...". Elöljáróban annyit, hogy amellett, hogy városon belül 99%-ban biciklivel közlekedek, semmiképpen sem számítok szándéjdrájvörnek... Jogsim is 14+ éve van.

Legyen a következő (elképzelt) eset: egy kerékpáros közlekszik a városban egy 2x1 sávos széles úton, ahol nincs bicikliút és az út szélén végig (kisebb kihagyásokkal) autók parkolnak. Kerékpárosunk normál tempóban (25-30) halad az út jobb szélén, kb 1 méteres biztonságos távolságot tartva a parkolóktól.

És itt jön a hiba a képbe: hogy-hogynem, egy autó utoléri. Autósunk nem tud előzni mondjuk, mert jönnek szembe, annyira meg már nem széles az út, hogy így elférjen. Rádudál a biciklisre.

Imitto nem töltötte tele rizsával a levelét, de a lényeg úgysem a szövegben, hanem a képekben van. A kereskedés hasznaltauto.hu-ra feltöltött képein ugyanis az összes autót nemcsak hogy a levélírónk által is emlegetett zebrán, de egy részüket ráadásul félig a járdán leparkolva fotózták le.

Az objektív felelősség hatálya alá tartozik a tilosban parkolás is, de vajon ha ilyenkor arra jár egy rossz hangulatban lévő közterület-felügyelő vagy rendőr és kiszab érte valami jó kis bírságot, akkor kit büntetnek meg? Az autó tulajdonosát, aki valószínűleg bizományos értékesítésre adta oda a kocsit? Mert könnyen el tudom képzelni, nem nagyon irat a tulajdonos a kereskedéssel nyilatkozatot róla, hogy használhatják is az autóját, nem csak beállnak vele és kész... Remélem, a hirdetési oldal nem rág be érte, ha a képekért cserébe csinálunk nekik egy kis plusz forgalmat.

Ha egy rövid posztba befér az év utraszabályos kereskedése. Ha elsőre nem lenne meg a lényeg: az összes autót a zebra közepén állva fotózták...

Ahol én lakom, ott kicsiben van egy hasonló kereszteződés ahhoz, mint amiről Nikorene írt, mégpedig olyan ahol az egyik utcát keresztező másik kicsit odébb folytatódik, így nem teljesen egyértelmű, hogy az egy, vagy két kereszteződésnek számít és mikor kinek van elsőbbsége. Jelen esetben ez még meg van bolondítva lámpákkal, zebrával, buszsávval, így minden adott egy jó kis kalamajkához.

Nikorene néven kommentelek a blogon, valamikor réges-régen már kikerült egy posztom, abban is a kanyarodásról volt szó. Lágymányosi budai hídfője környékén volt egy vitás eset (egyébként 2 - 3 hete jöttek, felfestették a burkolati jeleket, és így már egyértelmű, hogy az ominózus kereszteződés bal szélső sávjából bármelyik sávba kanyarodhatok, a középső sávból pedig aki mégse a rakpartra megy, az a kereszteződésbsyden kénytelen sávot váltani, így ha ott ütközünk nem én leszek a hibás – ha történetesen a külső sávba szeretnék érkezni.).

De most másik kereszteződésről lenne szó, úgy látszik sikerül ezeket a helyeket megtalálni. Kíváncsi vagyok, hogy mit mond a nép a szituációról, szerintem nem hibáztam, de lehet, hogy valamit nem vettem észre, akkor majd gondolom, úgyis megkapom a magamét. Mindenesetre úgy érzem ez egy igen szarul kialakított kereszteződés, nagyon szarul beállított lámpákkal.

Készítettem egy kis rajzocskát is, csatolom. A Rajzon a Rákóczi út – Puskin utca – Síp utca 3as látható. Rákóczi ugye 2*2+busz sáv. Én lennék a sárga nyilacska, a Puskin utcából kanyarodtam a Rákóczira a nyíl szerint. Mivel tudtam, hogy zebra után buszsáv van így egyből a középső sávba érkeztem, majd megálltam a zebra miatt.

Mindig határokat feszegetnek a rendőrös és kisebbségekkel kapcsolatos témák, már akkor is, ha csak említés szintjén kerülnek elő ezek a szereplők, sokan hajlamosak sztereotípiák alapján ítélni. Emiatt agyaltam rajta, hogy kitegyem-e Raziel sztoriját, de bízom a kommentelők felnőtt, érett gondolkodásában, ami nem ilyen lesz, azt meg majd kigyomlálom legfeljebb és sárba tiprom a szólásszabadságot.

Nemrégiben szemtanúja voltam egy érdekes esetnek. Egy elektronikai szaküzletet vezetek. A pult mögül a kirakaton át kisvárosom szépen karbantartott főutcájára látok ki. Ahol ezen a napsütéses napon egy kék egyenruhás emberke háborgatta "Közúti ellenörzés! Forgalmit, jogosítvány...!" mottóval a békés autósokat. Látom, hogy megállítja az egyik ismerősömet.

Szépen karbantartott kis Fiat Punto volt. Csinos kis alufelnik, szép fényezés... És ami a lényeg: Enyhén sötétített ablakok. Ő is megkapta a szokásos mottót. Ismerősöm átadja a papírjait. Aztán látom, hogy a rendőr belekötött valamibe. De mivel félig takarta őt az autó nem tudtam kivenni mi a probléma. Láttam írják a papírokat, tehát itt már bünti van.

Amikor Richelieu ír, azt sosem ússzuk meg egy perc olvasással. Most a Margit híd budai lábának környékén alkalmazott rakpart átalakítási munkálatokat vette célkeresztbe, mert ugyan még nem adták át a forgalomnak azt a részt, amit kifogásol, de úgy gondolja, hogy okosabban is megtervezhették volna a mérnökök.

Azt hiszem jó páran vártuk már, jó régen, hogy átadják a forgalomnak a budai alsó rakpartot, főleg mert (bár felveti néhány logikai bukfenc lehetőségét) kiváncsiak voltunk, hogyan is fog működni az új fel-, és lehajtó a híd előtt, az Üstökös utcánál. Ugyan még nem adták át a híd alatt elvezető szakaszt, jelenleg csak az Üstökös utcáig lehet eljutni, a dolog lényegi része már tetten érthető.

Mégpedig az, hogy rettentően bután van ez így kitalálva. Sajnos nem tudtam hozzá légifotót, vagy rajzot szerezni, úgy könyebb lenne érzékeltetni a dolgot.

Nem, nem panaszkodni szeretnék valamiről, amihez nem értek, vagy csak úgy savazni valami újat, mert az trendi, nem. Egyszerűen csak a dolog nekem "nem jött át". Egyetlen egy jó oldala azért van a dolognak (és kezdem ezzel), mégpedig az, hogy a városból kifelé menet, ha a híd után lemegyek jobbra, kb 5 perc alatt kint vagyok rómain. Ez pöpec. Olyan, mintha az emberek nem mernék elhinni, hogy oda le lehet hajtani. Vagy csak azt gondolják, hogy oké, álltak eddig egy órát, és akkor már minek szakítsuk meg a dugóban ácsorgást haladással. Mindegy is, ez a része oké, most még...

Csakhogy.

Azt mindenféle kérdés nélkül látjuk, hogy mikor, honnan, hányan olvassátok a blogot, vannak viszont olyan információk, amik szintén érdekelnek, hogy úgy alakítsuk az elétek rakott tartalmakat, hogy az a lehető legérdekesebb és leghasznosabb lehessen, legyen szó posztokról, vagy akár reklámokról. Ezért Téged is kérünk, hogy szánj egy-két percet arra, hogy pöttyözgetsz és pipálgatsz, hogy minél pontosabb képet kapjunk az olvasótáborunkról, aminek Te is szerves része vagy.

Annak pedig külön örülnénk, ha a végén néhány mondatban kifejtenéd a saját szavaiddal is, hogy mit szeretsz, mit nem, mit csinálunk jól és szerinted mit kellene másképp. Egy-két hét múlva közzé tesszük az eredményeket, hogy Te is lásd, miben hasonlítasz és miben különbözöl a többiektől!

Sokadjára ír nekünk A megértés nagykövete és ha ő ír, akkor lehet rá számítani, hogy valakiről vagy nyál, vagy vér fog folyni, mert a szelíd, törékeny női test egy sakált takar, aki általában autót vezetve teszi helyre a többi közlekedőt. Ezúttal viszont ő volt a kisebb, mert nem volt körülötte az autója, amikor egy nem túl kedves biciklissel hozta össze a jósors.

Fontos azzal kezdeni, hogy most tekintsünk el azoktól a sztereotípiáktól miszerint a biciklisek vadbarmok és az autósok is vadbarmok. Mindkét társaságban vannak idióták és sajnos úton-útfélen beléjük botlunk. Már én is kaptam a savat, amikor bántottam a szegény szerencsétlen köpködő parasztot viszont tegnap átéltem milyen az, amikor az ember hirtelen a tápláléklánc aljára kerül.

Az a pozitív tapasztalatom a legtöbb autóssal, hogy aki autósként ismeri és néha betartja a kreszt, az gyalogosként is jobban odafigyel a kreszre. Nem vetődik az autók elé, tudja, hogy mikor van neki elsőbbsége és mikor kell körülnézni és főleg merre kell nézni... Gyalogosként legtöbbször én is sokkal körültekintőbben közlekedek, viszont vannak olyan helyzetek amikor ez nem elég.

Tavasz óta folyamatosan rengeteg panasz érkezik a motorosokra, hogy milyen pofátlanok, szabálytalanok, mennek tökön-paszulyon át, mert ők úgyis elférnek. Viasz Major arra mutat rá két videójával, hogy az autósok között is van bőven, aki ugyanezen elv szerint közlekedik, kanyarban, kettős záróvonalon átlépve előz miközben jönnek szemből, vagy éppen kevésbé életveszélyes, de idegesítő, ha valaki előrepofátlankodik a forgalom elől elzárt területet is teljes terjedelmében igénybe véve, majd pedig index nélkül besorol a kanyarodósávba, ahonnan megy tovább egyenesen. De ezt mindjárt elolvashatjátok még egy példányban más szavakkal, nem tudom, miért is írtam le. Sőt, meg is nézhetitek. Így meg főleg.

A felvételen látható eset október 1-jén történt a Róbert Károly krt. és a Lehel u. sarkán. Itt teljesen hétköznapi, hogy a 3 egyenesen (a híd felé) tartó sáv hosszan telítődik, ezét a legszélső, jobboldali (amúgy jobbra kanyarodó) sávba is jönnek a kanyarodók mellett egyenesen haladni akarók.

Néhányuk csak 20-30 métert akar nyerni, aztán megpróbál balra beférkőzni, a közepesen pofátlanok ezt már az egyenesen és a kanyarodva haladó sávot elválasztó záróvonalon próbálják megejteni, míg vokswagenes "hősünk" azon viszonylag kisebb csoport markánsan tahó tagja, akik a kanyarodó sávból is egyenesen mennek tovább.

Nem is tudom, milyen következtetést is vonjak le Utcamacska képei láttán. A legszembetűnőbb, hogy ott van a gyerekülés, de első ülésen, mert hát hova is tenné hátra, Astrát, Focust venni helyette meg milyen ciki lenne, azt nem nézik meg a halandók. Emberünk ugyanakkor bátor is, mert csak úgy ott merte hagyni nyitott tetővel az autót, pedig nem lehet elmondani, hogy nincs arra esély, hogy kilopjanak mindent, ami mozdítható. Nem csodálkoznék, ha a gyerekülésen kívül egy navigációs kütyü is ott lenne csak úgy a kesztyűtartóban. Biztosan a kamu rendőrjelvény mágikus véderejében bízik, mert a rosszemberek nyilván beszopják és a sheriff autójához nem nyúlnak. Ki tudja, lehet, hogy pár perccel korábban még a gyerek is ott lett volna az autóban, csak mire levélírónk odaért, már elvitték az emberkereskedők.

A mellékelt képeket egy helyes, korosodó, amúgy nagyon szép, fekete Porsche gépkocsiról a Deactlon parkolójában fotóztam Budaörsön.

Kiválóan példázza azt a lelki válságot, mely a rabló-pandúr játszma, illetve a grandmacsó és a családapa szerepköre okoz egy átlagembernek, akinek régi álma pont akkor teljesül, amikor gyereke születik.

Tételezzük fel, hogy mindenki tudja azt, hogy a megkülönböztető jelzéseit használó járművet tilos megelőzni. Volt is már néhány véletlenül elkapott fotónk, amin épp a nem lassan haladó, villogó-szirénázó mentőt előzi egy mégkevésbé lassan, ellenben fokozottan szabálytalanul haladó autó. László visszaemlékezése kicsit más, itt egy esküvői menet végébe csatlakozott vele és gurult egész hazáig, mivel azt egy megkülönböztető jelzéseket aktívan végig használó rendőrautó vezette.

Az előző posztomért jól megkaptam a magamét, de mondjuk, megérdemeltem, tényleg hülye voltam. Most is, mint akkor egy másik poszt hozott elő egy emléket, még egészen mazsola koromból, amikor másképp voltam hülye.

Amikor az eset történt, 17 vagy 18 voltam, egész friss jogsival. Szombat délután volt, tudtam hogy az egyik csaj az utcánkból aznap megy hozzá egy rendőrhöz, de nem igazán foglalkoztam vele. A történet helyszíne a 46-os út Mezőberény és Csárdaszállás közötti szakasza. Mezőberényből amikor hazafele indultam, szirénázást hallottam a főút felől, de ez se érdekelt.

Tegnap reggel az én közreműködésemmel szeretett volna öngyilkos lenni egy vadbarom motoros, vagy egy óráig dúltam magamban, ennyire necces helyzetbe még nem kerültem talán soha, szerencsére nem lett végül baj. Vadmalac napi rendszerességgel találkozik munkába menet ezzel a kategóriával, akik nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy ha majd szembe jön valaki, akkor hogy férnek el. Vigyázzanak rájuk az autósok, mert ők a törékenyek, akiket nekünk kell óvni és védei, saját maguk helyett is...

Szeretném megosztani Veletek a tapasztalataimat, s egyben kíváncsi vagyok a véleményetekre. Elöljáróban annyi, hogy nem utálom a motorosokat, de szerintem a velük kapcsolatos baleseteknek a túlnyomó részéért ők és a közlekedési kultúrájuk a felelős, mint ahogy az alábbiak is bizonyítják:

Minden nap, reggel fél 8 körül, munkába menet a Bp., XII. kerület, Németvölgyi út-Érdi út-Törökbálinti út vonalon közlekedek személygépkocsival.

Szerencsémre én a városból kifelé megyek reggel, délután jövök vissza, így mindig a dugóval szemben haladok. Minden reggel a Farkasréti temetőig áll a kocsisor, egészen a Gazdagréti úttól, mint régen, gyermekkoromban a Szántódi kompnál.

Nincs olyan nap, hogy a szeretve tisztelt motoros társaink közül egy-kettő, (de ma például 5-en) ne olyankor előzzék az álló kocsisort - akár a záróvonlat is átlépve - amikor van szembejövő forgalom (nyilván esetünkben én).