autózz!

György nevű levélírónk nem csak egyszerűen közlekedik mikor autóba ül, de jobbítási szándékától vezérelve mintegy neveli is autós társait, akik közül valószínűleg sokan kényelmetlenül érzik magukat a képzeletbeli iskolapadban. Vajon hasznos, felesleges vagy káros e tevékenysége?

Látom, sokan ki vannak akadva a lassan vezetőkre, mondván, hogy feltartják a forgalmat. Én meg azokra vagyok dühös, akik nem tartják be a szabályokat és veszélyeztetik mások életét.

 

Nem érdekel, hogy 200-al megy valaki az autópályán, de legalább lakott területen belül nem kéne száguldozni. A másik, ami különösen kiakaszt, hogy zebránál szinte senki se engedi el a gyalogost. Érdekes, hogy például Angliában csak közeledek a zebrához, és már meg is álltak az autók. Ezért különösen ügyelek arra, hogy lakott területen belül minden szabályt betartsak. Ezzel sokszor zavarom a többi autóst, de ahelyett hogy felidegesíteném magam, ha például bemutatnak, inkább élvezem a helyzetet, hogy nevelhetek.

Lassan járj, tovább érsz! Njoy két középkorú hölggyel került majdnem közelebbi kapcsolatba, akik a fent említett mondást valószínűleg gyakorta alkalmazzák mikor autóba ülnek, ami láthatólag korántsem olyan jó ötlet minden körülmények között. A felszabadult csacsogást pedig talán jobb volna a fodrásznál eltöltött órákra időzíteni. Íme a duplán sztereotip levél:

Sziasztok, eddig csak olvasó voltam, de most úgy döntöttem megosztom veletek egy kb. 2 hónapos történetemet.

Sokat szidjuk a gyorsan hajtókat, de kevesebb figyelmet kapnak az indokolatlan lassúsággal haladó kocsik storyjai, pedig ezek is épp úgy balesetveszélyesek tudnak lenni.

Valószínűnek tartom, hogy a lenti levél írója, hepibipbip annyira nem volt hepi, mikor épp átélte amit velünk is megosztott. Akinek volt már hasonló, majdnembalesetes halálközeli élménye, az tudja milyen átélni egy ilyet...

Már korábban is felfigyeltem ama furcsa szokására autós társaimnak, miszerint alárendelt útról úgy kanyarodik ki balra, hogy nem igazán néz kellő gondossággal bele a forgalomba. Sokszor olyan érzésem van, mintha lutrizna, vagy sikerül vagy nem.

Egy ilyen helyzetet éltem át a mai nap során. A történet a következő:

Minden napos megszokott utamon jöttem ma is haza. Debrecenben nincsenek ugyan a munkahely és az otthon között nagy távolságok, ám a délutáni csúcsban elért araszolgatásban kezdi utolérni a székest. Miután átvergődtem két vasúti átjárón és már az otthon hangulata, illata kezdte átjárni a lelkemet, összetalálkoztam egy idióta kreténnel!

Sokaknak lehet ismerős érzés, milyen egy kereszteződésbe beragadni és aztán állni a következményeket az ott keresztül haladni akarók részéről. Ez Péter sztorijában egy rendőrautóval történt meg, éppen a vasúti síneken, amit a hatóság érintett képviselői nem épp a megfelelő módon reagáltak le.

Épp ma történt, tartok hazafelé, szokásos napi útvonalamon, a Határ út felől a Richter gyógyszergyárnál keresztezvén egy vasúti átjárót. Külön misét megérne itt a reggeli, majd hazafele a délutáni kálvária, melynek során át lehet vergődni a kereszteződésen.
 

Vagy három vonat halad át, mire végre megnyílt a sorompó, ekkorra már tetemes kocsisor torlódott fel mindkét oldalon, ezért a Szállás utca felől érkezők (ld mellékelt kép) csak a Kőér utcán haladók jóindulatától függően tudnak besorolni, ezért néha egy kis "pofátlanságra" is szükség van, hogy az ember átjusson. Előttem haladt egy kisteherautó, szintén a Szállás utca felől besorolva, ám mivel nem kapott rögtön helyet a művelet végrehajtásához, egy ideig (max 10 mp) foglalta a szembejövő sávot is, melyről a feltorlódott kocsisor a vasúti átjárón állt. Köztük egy rendőrautó, aki szerencsételenül épp a síneken ragadt meg.

Mint minden rendes ember, Secnir is olvas Indexet, ahol a minap egy érdekes autóvadászos cikk jelent meg. Persze levélírónk egy kicsit sarkított a dolgokon, mert a háromnapos akciót rögtön egyre redukálta, de a számok mindenképpen figyelmet érdemelnek. Lehet, hogy a hatóságok nem minden esetben adnak bele mindent?

Kezdjük ennek az index cikknek a tanulmányozásával és értelmezzük.

Civilek egy nap alatt 123 problémás autót találtak, amelyek szám szerint
-3 lopott
-11 körözés alatt (lízingcsalás)
-6 hamis rendszám
-93 papíron kivont emellett
-5 körözött személy

Sok minden tilos autópályán, meg máshol is, de ez úgy tűnik egyáltalán nem visszatartó erő. Rita alábbi levelében azon morfondírozik, mi lehet a kevésbé veszélyes megoldás bizonyos helyzetekben.

A leállósávos témához szeretném a következőt leírni. Én is egyetértek azzal, hogy aki a leállósávban előz, tolakodik előre, azt szigorúan meg kéne büntetni. Minden 5. halálos baleset az autópályán a leállósávban történik. Ezért múltkor szó szerint halálfélelmem volt, mikor műszaki hiba miatt kénytelen voltam megállni.

 
De amit meg szeretnék veletek osztani, az az M7-esen Bp. felől az érdi lehajtó témája. A délutáni órákban óriási torlódás szokott lenni a Bp-ről hazatérő autósok miatt. Sokszor kilométeres sor áll, már az M0-ás felhajtón is torlódnak az autók.

Kaptunk Andrástól néhány fotót. Sok kommentárt nem fűzött a képekhez, de erre nem is nagyon van szükség, önmagukért beszélnek. A képsorozat végén egy bónusz elromlott kerékbilincselős autót is láthattok, mert ilyet is már régen mutogattunk.

Általában, amikor képbe kerülnek a sebességkorlátozó táblák, erős többségben vannak azok, akik azonnal arra gondolnak, hogy biztos csak kintfelejtették, akár véletlenül, akár szándékosan, hogy az autósoktól újabb rakás pénzt szedjenek be. TheElf kicsit másképp áll hozzá a dolgokhoz. Lehet, hogy mindenkinek így kellene? De be lehet tartani egy 30-as korlátozást úgy, hogy a mögöttünk lévők tolnak, villognak, mutogatnak, hisz látszólag semmi ok nincs a korlátozásra? Ti mit gondoltok?

Sokan ismerjük a jelenséget, egy kinn felejtett 30as táblánál trafipax, és persze minden autós anyázik: Miért nem lehet ott mérni, ahol valóban veszélyhelyzet van? Lehet egyszerű választ adni: Mert a rendőr sem tudja, hol fog eléd lelépni a kisgyerek, ha tudná, nem mérne, hanem idejében megfogná. És lehet bonyolultabb választ is adni, én az utóbbival is megpróbálkozom.

Erdő jobbra, erdő balra, nem látsz semmi civilizációt, hirtelen egy tábla, 60ra kéne lassítani, majd kb. egy autónyival arrébb egy másik, feloldják. Mit csinálsz?

Ma két különböző Gábortól is olvashattok taxis sztorit, az első leginkább csak bosszankodó.

Nem tudom ki hogy van vele, de az amúgy sem jó hírű taxistársadalom legaljának gondolom a Zóna Taxi nevű céget, biztos felvételi követelmény, hogy ne ismerjék a KRESZ-t, és talán még az is ki van adva, hogy a megengedett sebesség 1,5x-ese alatt haladni tilos nekik.

Mellékelek egy képet az egyikről, aki átugrotta azt a bizonyos kerítést.

Úgy tűnik, Balázs nagyon felhúzta magát egy maffiózó külsejű taplón, még jó, hogy nincs fegyvere. Most a mi pénzünkön etetnék és őriznék valamelyik börtönben. Most komolyan, van értelme agresszióra agresszióval reagálni?

Sokszor olvasom a Blogot, most azonban én is írok egy tegnap történt esetet. Jövök a 2/B autóúton az M3-as felé délután. Ugye itt nyolcvannal lehet csak menni, én a belső sávban megyek kb. 85-el mert egy teherautót előztem éppen.

Ekkor látom a tükörben,hogy egy idióta aki azt hitte az autópályán vagyunk mögöttem jön legaláb 160-al, és messziről villog. Én, egyből visszamentem a középsőbe hadd menjen ha siet gondoltam, de elkövettem azt a hibát hogy amikor mellém ért, át mertem nézni. Nem mutogattam nem csináltam semmit csak átnéztem.

Mindig az élet írja a legdurvább forgatókönyvet. Sajnos a Sanya történetében szereplő gyermek nem egy akciófilm egyik színésze. Ez a véres valóság. Egy biciklis gyermek sokkal védtelenebb, nem tudja úgy felmérni a sebességet és a közlekedési viszonyokat, ezért rájuk ha lehet még jobban vigyáznunk kell!

Sziasztok ez egy kb. egy-két évvel ezelőtt megtörtént eset. Sajnos a cikket nem találtam meg az adott portálon, de talán úgy is jó lesz ha emlékezetből írom (túlzások nincsenek benne).

Ha jól elmékszem Mátészalka-Nyírmeggyes közötti szakaszon történt a 471-esen. Egy srác tépett  audi A8-assal lakott területen kívül - mert az tök király ahogy suhan a táj. Az út egyik oldalán két kerékpáros gyermek akart átmenni túloldalra. Rosszul mérték fel az audi sebességét (gondolom nem tudtak a különbséget tenni 100 és sokkal több mint 100 között) és az egyiket az audi telibekapta. Ő meghalt.

Egy levegővel két autós-biciklis affért is elmesél most nektek ykcky. Akik a vér gondolatától is rosszul lesznek, azoknak már késő, mert most emlegettem és így aztán nekik már úgyis mindegy, mert arra gondolnak. Úgyhogy akár ők is tovább olvashatnak.

Megosztanék veletek két izgalmas bringás történetet, mert nem találom a válaszokat:

Alpszituáció, kritikus tömeg nap van. Bringázna az is aki amúgy nem szokott. Bringzázik is. Üdvözlöm! Nekem is van biciklim, két éve nem ültem rajta, mert félek Budapesten, jó nekem a koszos BKV, és a két lábam. Van nekem egy öreg autóm amit szeretek, hangos, büdös, stb. Épp ez nem működik, berántás van folymatban, felfele a Budakeszi úton. Beindul, én gyalog vagyok, kertkaput nyitottam stb. Megyek fel a lábaimmal az emelkedőn a következő kereszteződésig ahol vár a járó autó. Nagyban örülök, amikor lefele a Budakeszi úton imbolyog egy srác bicóval, mondjuk úgy monitorgenerációs típus. Kétkeres rutin nulla. Mögötte fakó piros Maruti, hölgy vezet.