A levél egyébként még a mai, Dunától a Keletiig tartó tömeges kergetőzés-fogócskázás előtt érkezett, de akár be is sorolhatjuk az alant vázolt kategóriába, csak épp erre ugye engedély se nagyon volt.
Az "Itt az megy, aki nem félti az autóját" című bejegyzésről jutott eszembe az, hogy annak idején amikor egyetemi napok miatt közterületet foglaltunk, azaz úttestet, mindent be kellett nyújtani, hogy hol merre lesz sávlezárás, meg terelőszalag meg minden, csak arra nem kellettsemmit kitatlálni, hogy aki korábban arra ment, most merre menjen?
Miért is nem kellett olyan forgalmi tervet csinálni, ahol meg kelladnom, hogy adott forgalom áteresztést merre fogom terelni?
A konkrét eset még a Műegyetem rakptarton volt, és egy jó kis zsákutcát csináltunk a déli irányú útpályából. Pedig súlyozott gráfokkal ez is szépen kiszámolható lenne. Miért is van, hogy a VEKE ki tudja számolni ugyanezt tömegközlekedésre, az autósoknak meg nincs semmi ilyen egyesületük?


Az "
Tudom, tudom, mi közöm nekem a tömegközlekedéshez, mikor autóval járok mindenhova, üljek az elkényelmesedett seggemen, nézzek okosan magam elé és fogjam be. Lehet, hogy nem is venném elő megint ezt a sztrájk témát, ha nem érintene mégis egy kicsit a dolog. Ma reggel ugyanis sikerült az egyébként átlagosan reggeli forgalomban 8 perc alatt teljesíthető otthon-munkahely utat több, mint fél óra alatt megtennem. Alapból kerülöm a főutakat amennyire lehet, mert ilyenkor azok az elsők, amik beállnak. Ma ezzel a módszerrel sem volt szerencsém, gyakorlatilag megállt a város.

A TMC (Traffic Message Channel) lényege, hogy magukat a közlekedési híreket is sugározzák kódolt formában valamely rádióállomás RDS csatornáján, amelyeket az erre alkalmas rádió, illetve navigációs rendszer értelmezni tud. A TMC üzenetben különféle hely- esemény- és idokódok szerepelnek, amelyek leírnak pl. egy dugót idoben és térben. A felhasználó választhat területet vagy irányt is, hogy pl. csak a dunántúli hírek jöjjenek. A TMC-t eredetileg olyan szándékkal hozták létre, hogy az információkat egy hanggenerátor elmondja, vagy kiírja az adott nyelven. Ezek a megoldások nem terjedtek el, mert idoközben népszeruvé váltak a gyárilag beépített navigációs rendszerek, amelyeket dinamikus információkkal lát el a TMC, lehetové téve pl. az útvonal automatikus optimalizálását, újratervezését a valósideju közlekedési helyzetnek megfeleloen. Azt mondják, egy navigációs rendszer valósideju információk nélkül olyan, mint egy autó kerekek nélkül.
Tapasztalataim szerint főleg az idősek azok akik nem ismerik a kresz szabályait és a nem tudnak biztonságosan közlekedni. Olyan lassan mennek, hogy már arra nem jut energiájuk, hogy kanyarodásnál esetleg körül is nézzenek. Néha olyan bamba a tekintetük, mintha azt sem tudnák, hogy hol vannak. A minap is megyek melóból haza. Egy mama egy derékszögű kereszteződésből rendesen bekanyarodott elém. Azzal a tipikus "csőlátásos" merev tekintettel nézett maga elé. Arra nem volt képes, hogy körülnézzen. Pedig nem ártott volna,mert én épp neki jobbról jöttem. (nekem volt elsőbbségem.... de ez ki érdekel.....) Ha két méterrel előrébb vagyok simán elcsapom. Nem is mertem rádudálni... Féltem, hogy ilyedtében leesne a bringáról.... Olyan ingatag volt.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy régi M7es, rajta ment egy kamion, mögötte pedig egy trabant kaptatott, trabantosunk kinéz, indexelésbe kezd, majd pedig ahogy a tankönyv is mondja, előzésbe kezd. Hátulról az indexelést nehéz észrevenni, mert mögötte is jönnek, persze ő felmérte a távolságot, bőven kifér, legalábbis a megszokott autópálya tempóval számolva, ami nem rég még 100 volt maximum, persze nem az emelkedőn, ő pedig megy majdnem 70nel...
Gondoltam én is belekotnyeleskedek kissé ebbe az autózásnak nevezett zűrzavarba. Egészen pontosan a szigorítások okán.