autózz!

Nyílt titok, hogy a használtautó-kereskedők gyakorta tekergetik vissza előszeretetettel az árúsított autók kilométer számlálóját, mert egy keveset futott autót nyilvánvalóan drágábban lehet eladni, mint egy olyat, amit márszéthajtottak. AtoszMester egy volt autójával találta szembe magát egy hirdetésben, ami még nem lett volna furcsa, az viszont már annál inkább, hogy a kocsi évről évre egyre kevesebbet futott. Na de ennyivel?

Íme egy újabb kilométeróra-visszatekerős durva történet, most Tőlem. :) A mai estén éppen a nagy tankkal rendelkező gázos autókkal szemezgettem a használtauto.hu oldalon, mert felbuzdított, hogy Salgótarjántól 15 kilométerre 90 forintért tudnék gázt tankolni Szlovákiában.

És ledöbbentem, mikor megláttam Őt:

Az autó képe a hasznaltauto.hu-s hirdetésből

Érdemes képként közölni, nehogy gyorsan eltűnjön az oldalról! :) Ehhez a jelenleg 120.000 Kilométert futott autóhoz fűződő három évre visszarúgó történetemet írom most le.

Volt egy hibás autóvásárlásom, amikor fiatal és naiv fejjel egy rosszul szituált úriembertől vettem "autót" az Eger melletti Ostoros községből. Nevezetesen egy Renault Laguna 2.0RT 1994 Benzin-Gáz üzemű személygépkocsit. Akkoriban 2006-ot írtunk, és 22 évesen kevésbé néztem meg az autót, mint kellett volna :)

Hogy ne érezzük folyton, melyik országban is vagyunk, kell néha egy-egy pozitív sztori, amit ugyan többnyire sokkal kevesebben olvasnak el, mint a hátborzongatóajat. Róbert egy ilyen élményét mesélte el nekünk, úgy rémlik, mintha lett volna már hasonló korábban, de az sem mostanában lehetett. Mindenesetre szép gesztus.

Figyelmetekbe ajánlom az alábbi kis irományt amit én követtem el és velem történt meg! Nem szoktam blogolni, posztot írni, kommentelni. De ha arra érdemesnek találjátok, hát rajta, mehet a blogra. Ez a kis apróság ami velem történt felvidította a napomat. A nemtörődöm, felelőtlen, képmutató emberek mellett élnek még rendes emberek is!

Ez most nem egy autós, hanem egy parkolós sztori. De nem is ez a lényeg. Sajnos a napokban többször a Transzplantációs klinika környékén vadásztunk parkolóhelyet (aki nem tudja hol van - én sem tudtam még egy hete – annak: Baross utca, Mária utca és Szentkirályi u. által határolt terület).

Tehát itt keresgéltünk szabad helyet általában sikerrel. Ez azonban kevés a boldogsághoz. Parkolójegyet is kell váltani. És itt nem könnyítik meg az ember dolgát. Az automaták katasztrofális állapotokban vannak (mint a fővárosunk).

Úgy tűnik, mostanában mercis napok vannak itt nálunk, előbb a cserbenhagyó ML mercisről, aztán meg a legpofátlanabbul parkoló lepukkant E mercisről kaptunk posztolni való leveleket, most meg Andrisnak volt egy kalandja eggyel, aki ráadásul többször is azt kiabálta neki, hogy ő rendőrtiszt, mintha ez bármilyen hülyesége alól felmentené.

Hosszú hétvége után tartottunk haza Balatonról Budapest felé. Én (30 éves férfi) vezettem apám (80 éves férfi) 1 éves Peugeot 308 automata autóját. Azért is én, mert ő idős korában nem szeret ősszel vezetni annak ellenére sem, hogy a kocsija pont az életkora miatt fel van szerelve minden létező extrával.

Az M7 80. kilométer környékén kamion előzött kamiont, ami miatt 3 autó feltorlódott előttünk. Belenéztem a tükörbe, mögöttem senki, így én is beálltam az előttem autózó három autó mögé, hogy előzni tudjak. Kb. fél perc telt el és a tükörből feltűnt egy nagy sebességgel közelítő E osztályos Mercedes.

Gondoltam belátja, hogy előtte összesen 4 autó szeretne túljutni 2 egymást előző kamionon, de nem így lett. 200 méterre tőlem rám villogott és indexelt majd 20cm a kocsink mögé állt miközben villogott és tovább indexelt.

Nem tudom, hogy Adrienn miért gondolja, hogy a nagy fekete autósok tudnak olvasni, az eddigi posztjaink többsége ennek az ellenkezőjét mutatja. Mindenesetre az ő segítségüket kéri, hogy likvidálják azt az egy literes motorral erőlködő opelest, aki a minap jobbról állt neki őt előzni és ha nem lép a fékre, most mindketten óriási költséget csináltak volna az államnak, a biztosítóknak, rosszabb esetben a saját családjuknak is.

Az eset friss, gondoltam leírom, hátha vki meghallgatja. Ma (okt. 29-én - a szerk.) 17:10 körül autókázom nagy békésen hazafelé Budafokra a régi 7-esen. A seggembe áll egy opel, villog (70-es tábla, megyek úgy hetven és féllel), mégis mi a szart kellett volna tennem, lehúzódni (elég forgalmas délután ilyenkor a 7-es, nagyon nem lehet trükközni, mert a szembejövő sáv is tömött)?

Előttem megfelelő követési távolságra egy autó. A villogás után lemaradt, de éppen a Tóvároshoz érkeztünk, ott van egy jobbra kanyarodó sáv, ott aztán kivágott szépen jobbra és elkezdett előzni.

A kanyarhoz már ketten érkeztünk és a fékpedált én találtam meg előbb (ha tudom, hogy egy szaros 1.0 literes corsa, akkor nyomom neki) Na akkor ráültem a dudára.

A tilosban, szabálytalanul parkolás annyira általános jelenség, hogy nálunk is csak az egészen speciális esetek szoktak helyet kapni, ellenkező esetben minden napra jutna ilyen posztból öt-tíz. József viszont olyan levelet kerekített a lenti fénykép kapcsán, hogy azt érdemesnek tartottam kitenni. Itt nem arról van szó, hogy az autós elnézte volna a táblákat, vagy máshol már nem fért volna el, egyszerűen lusta volt és leszarta a többieket, mert nek így volt kényelmes. Bosszantó. És sajnos nem egyedi eset.

Gyakori olvasója vagyok az autozz.blog.hu-nak, talán mert én is próbálom túlélni a hülyéket. Sokszor futok is bele olyan forgalmi szituációba, ami rendesen fel tudja bosszantani az embert, de egyrészt ezek nálunk meglehetősen megszokottá váltak, másrészt nincs is annyi idő, hogy foglalkozzunk az ilyesmivel.

Múlt hét pénteken (09. 11.) azonban bevásárláskor nem kellett nagyon sietnem,- bár nem bámészkodni indultunk, - a kecskeméti Metro áruház parkolójában érdekesen helyet foglaló gépkocsira bukkantunk. Ami mellesleg egy 'merci (JAK-502) volt, nem pedig egy olcsóbb kategóriás kis légypiszok autó. ( Csak arra utalok, hogy nem egy kispénzű ember műve.) Szóval rögtön feltűnt, hogy a szóban forgó Mercédesz gazdája több dolgot nem tud, vagy nem akar tudni!

Nem olyan régen elég nagy vihart kavart, amikor a kék villogóval, senki nem tudja, miért nagyon siető miniszterünk csattant egy másik autóval. Erről Rockynak is eszébe jutott egy vele megesett történet, amikor a többi közlekedőt veszélyeztetve gázolt át mindenkin egy konvoj.

Érdekelne mások véleménye a jelenlegi balkanisztáni állapotokról!
Egy rövid hasonló sztori:

Forró nyári péntek este-délután, 7 óra körül megyünk az M7-en Füredre jól érzeni magunkat. Tömött sorok, kis követési távolság, kb. 100 km/ó körüli, de folyamatos haladási sebesség! Csak néha jön egy-egy elmebeteg a leállósávon vagy villogtatva előzve jobbról-balról! Anyád!

És ekkor feltűnik őméltósága valamint hű kutyaemberei: elöl egy A8-as, utána egy másik, egy Q7-es és talán egy X5-7-es. Szép sötét (minden értelemben) mindegyik, kék villogó megy, reflektor, dudálás megy, sziréna nem.

Nem hazudok, "jó" 20 km/ó-s sebességkülönbséggel toltak le mindenkit, de nem kicsit! A konvoj eleve a belső sáv külső szélén illetve a szaggatotton ment, a záró X5-s -nem hazudok- akit úgy ítélt, hogy nem volt elég együttműködő, búcsúzóul ráhúzta a kormányt! Nem kicsit, nagyon!

Sokszor van szó száguldozókról, esztelen gyorshajtókról, sokkal kevesebbszer emlegetjük viszont a másik végletet, Márk ezzel kapcsolatos elmélkedését osztotta meg velünk, mert legalább ugyanannyira jelen van a közlekedésben ez a helyzet és a türelmetlen autósok miatt akár veszélyes is lehet. Egyáltalán mit tekinthetünk indokolatlanul lassú haladásnak?

Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e ezt a posztot, hiszen nem a sokak által kedvelt bringás, ködlámpás, motoros stb. esetet szeretnék megírni, még csak nem is egy konkrét szituációt, hanem olyan jelenségeket, amikkel gyakran találkozok és zavarónak érzem őket.

Well, haladok lakott településen kívül a megengedett legnagyobb sebességgel - 90 km/h - a távolban feltűnik egy néhány autóból álló "vonatka". Természetesen utolérem a konvojt, ami magától értetődő módon 50-60 km/h-ás sebességgel poroszkál, és mit ad isten az utolérés helyétől kezdve "előzni tilos" van érvényben, amit a záróvonal is fennen hirdet. Jelzem az út kiváló minőségű, széles, száraz, hétágra süt a nap, az elől haladó autó nem IFA, műszaki hibás vagy egyéb "lassú jármű"!

Sajnálom azokat, akik ML Mercivel normálisan és szabályosan közlekednek, mert sok márkatársuk tahó paraszt, akik miatt azokra is ferde szemmel néznek sokan, akik ezt egyébként nem érdemelnél meg. Mossmivan sztorija sem az első, amiben ilyen autóval jár a rosszfiút alakító szereplő. Szívből remélem, hogy elkapják a cserbenhagyót és nem tud kibújni a felelősség alól.

Eddig csak mindennapi passzív olvasója voltam a blognak, de most olyan történt velem, amit meg kell osztanom másokkal is.

Október 23-án pénteken este párommal, keresztfiammal és keresztlányommal (13-11 évesek) tartottunk Vácról Budaörsre. Magam jobb szeretem a Váci út, Erzsébet híd, Hegyalja útvonalat, de a gyerekek miatt ilyenkor az új Megyeri hídon megyünk, mert szeretik nézni, ahogy sötétben ki van világítva.

Haladtunk szépen kényelmesen 50-60 km/h tempóban a Szentendrei úton a jobb oldali külső sávban Budapest felé. (Ha valaki nem ismerné, ezen a szakaszon 3 sávos az út). Aquincum HÉV megálló előtt a középső sávban egy valószínűleg (sötét volt) ezüstzürke Mercedes ML terepjáró haladt el mellettem. Már majdnem elhagyott, amikor minden előzetes jelzés nélkül hirtelen jobbra térve irányt váltott, így az én kis 12 éves Honda Civicem bal oldala - eleje és az ő jobb hátulja nagy csattanással összértek.

Ismerjük mind azt az alacsony intelligenciával rendelkező állatfajt, amelyiknek fogalma sincs a KRESZ egyes részeiről, ami miatt alapvetően is veszélyesen közlekedik és ha valami hülye élne az elsőbbségével, ahogy Zoltán is ezt próbálta, akkor egy pillanat alatt leszáll az agyára a vörös köd és mindenáron, akár tettlegesen is meg akarja magyarázni, hogy a másiknak miért a büdöskurvaannyát.

A XI. kerületben a Baranyai utca és a Budafoki út kereszteződése előtt csúcsidőben mindig nagy a tumultus. A kereszteződéstől 10 méterre van egy kis utca. Abból szoktam elindulni munkába vagy éppen ahová kell. Sehol egy elsőbbségadás tábla, tehát jobbkezes.

Ma délután fél hatkor - ki az a hülye, aki ilyenkor el akar indulni valahova - elindultam. Odaértem az utca végébe a várakozó sorhoz jobbról. Tetszik tudni, sehol egy tábla, csak a jobbkéz szabály. Mikor elment a kereszteződésben álló kocsi előremozdultam, hogy jelezzem továbbhaladási szándékomat (ez eléggé hivatalos lett nemde?). Ekkor jutott el a következő Volvos kolléga agyáig, hogy valszeg elsőbbséget kellene adnia, ezért ő is előremozdult, nehogy beférjek elé.

Néha megijedek a hosszú levelektől, hogy majd mások is megijednek tőle és el sem olvassák, DÁ viszont annyira részletesen és mindenre kiterjedően írta le, miben más az autós közlekedés az Egyesült Államokban, mint itt nálunk, hogy egyik pillanatról a másikra már vége is volt az írásnak. Annyit azért elárulhatok: sokminden más ott.

A blogon láttam pár héttel ezelőtt egy élménybeszámolót külföldi vezetési szokásokról, és ha már van szerencsém az Egyesült Államokban eltölteni pár hónapot, és közben vezetni is, megosztom az élményeimet a kedves Olvasóval. Az keleti parton, New Jersey államban lakom, és általában a lakhely, munkahely, közeli városok között vezetek, de volt szerencsém már ezer mérföldet is levezetni két nap alatt, 6 államot érintve.

Először is az autóról, mint kötelező eszközről. Az ismert, hogy errefelé még a "nanny"-nek (aki a gyerekre vigyáz, amíg apu és anyu dolgozik) is Lexus jár, de ez nem véletlen. A nagyvárosoktól eltekintve, egészen mások a települések errefelé, autó nélkül nem lehet élni. Nem azért, mert lusták lennének az emberek - bár erről még esik pár szó hamarosan, hanem mert a legközelebbi bolt jó esetben is 2-3 mérföld; és járda nincs.

Richelieu nemrégiben átlagpolgárként kezdte a napját, majd percekkel később már a Star Trekben szerepelt, élő egyenesben. Inkább nem is írok elöljáróban ennél többet, ő úgyis mindig kisregényt ír, elég lesz azt elolvasnotok!

Ismét le kell írnom egy érdekes kis sztorit, túl magvas gondolatokat nem fog generálni senki fejében, de kétségtelenül jó példa a felcímkézett céges autóban ülők marketingértékére...

Kellemes péntek reggel. Az átlag motorizált állampolgár ül a gépkocsijában, és araszol a reggeli dugóban a város belseje felé, azzal a szándékkal, hogy lehetőség szerint majd 1-2 körül valahogy onnan le is koccoljon lineáris mozgással bele a hétvégébe. És a gondolatok is e körül mozognak már, minden kicsit simább, szebb, a rádió is mintha jobb zenéket adna, és a mellettem állót is mosolyogva engedem be magam elé.

Mindez a szentendrei úton a pók utcai lakótelep (történészek kedvéért: Aquincum) és Kaszásdűlő közötti szakaszon, az "Ósan" lekanyarodó után. Boldogság, napfény, könnyedség, vidámság, make love not war.

Közeledvén a kaszásdűlői leágazóhoz, ahol a sofőr mehet tovább a szentendrein, illetve jobbra be a lakótelep felé (ügyesebbek itt csapnak át a bécsi út felé hátra), vagy le a rakpart felé, nos ezen a szakaszon megtörik az idill. Jómagam a középső sávban gurulgatok. A belső sávban feltűnik egy fehér kombi új ford focus. Index nélkül szeretne besorolni a középső sávba.

Jó tett helyébe jót ne várj, ezt most már László is tudja. Szegény csak azt szerette volna jelezni a nagy ködben egy másik autósnak, hogy legyen szíves felkapcsolni a lámpáját, mert anélkül ilyenkor különösen veszélyes közlekedni. Cserébe az audis bepöccent és mindkettejük életének kockáztatásával megpróbálta levélírónkat megállásra bírni.

Szeretném megosztani veletek ill. a kedves Blog olvasóival történetemet, mely 2009. október 23.-án reggel 10 óra környékén történt velem az új M0 szakaszán az M5 autópálya irányába, valahol Csömör magasságában. A napról tudni kell, hogy nem volt annyira barátságos idő, mert az M0 ezen szakaszán konkrétan kb. 100m volt a látótávolság a köd miatt és az út is csúszott.

Normális tempóban haladtunk, amikor elmentem egy A4-es régi Audi mellett, mely lazán haladt lámpa nélkül a külső sávban még a mellettem ülö kisasszony meg is jegyezte, hogy laza a srác, mert még telefonált is.. Megelőztem nyugodtan és dobtam neki egy hátsó ködlámpát kb. 1 másodpercre, hogy vegye észre a lámpa hiányát, mert egy kicsit balesetveszélyes a történet.