Buherátor alábbi sztorija bizonyítja, hogy mindig vannak kivételek. Persze biztosan megosztja majd a társaságot, hogy nem szabályosan járt el a rendőr, hiszen meg kellett volna büntetnie levélírónkat. Egy olyan világban, ahol most a válság a kedvenc szófordulat, talán egy kicsivel több emberséges viselkedésre szorulunk és nem biztos, hogy ezt bűnként kell felrónunk.
Néhány napja történt velem a következő eset Egerben. Kb. egy órája utaztam hazafelé, mikor a sötétben rendőrökre lettem figyelmes az útszélén. Előttem, szemből, mögöttem senki, biztos voltam hogy lemeszelnek. Az autó 27 éves, én valamivel fiatalabb, tökéletes párosítás az államkassza hiány foltozására.
Hogy enyhítsem a fájdalmamat megpróbáltam bekapcsolni az övemet, de nem sikerült 40 centinél jobban kihúzni a helyéről. Vészforgatókönyv: majd megálláskor ledobom magamról, és lazán visszaengedem a helyére. Ez bejött, innentől a párbeszéd a rendőr és köztem:
Én: Jóestét
Rendőr: Jóestét, forgalmit jogosítványt kérek! ... Kitudná nyitni a csomagtartót?
É: Persze. (a hátsóülésről egy madzag meghúzásával kinyitom, a zár eltört pár hete)
Rendőr 2: Érdekes megoldás...