autózz!

Én nem tudom, hogy Benedek szívott valami kemény anyagot, vagy csak olyan jó idő van már, hogy napszúrást kapott, de olyan levelet írt, hogy nem tehetem meg, hogy ezt nem osztom meg veletek. Ilyen tényleg van, vagy csak álmodta az egészet? Régebben én is gondolkodtam motoron, de van egy mindent vivő ellenérvem: féltem a szaros kis életemet. És sajnos van is miért Magyarországon.

Mi köze az autóvezetésnek az asztrológiához? Kos vagyok. Nyilas az aszcendensem. Még aki a horoszkóp-rovatot átlapozza, annak is egyértelmű: két tüzes jegyből nem sok jó sül ki.

Igen, én vagyok a csávó a sötétített 3-as BMW-ből, aki dudál, ha nem mész át a sárgán. Ha nem dudál, akkor éppen meditációs cd-t hallgat és a világon semmi sem húzhatja fel. De én vagyok az a csávó is, aki a buszsávban eléd vág, mert sietek, mert időre megyek, mert dolgom van. Akkor is, ha meditációs cd-t hallgat. Mert ilyenkor a szellem elriasztja a rendőröket és zöld-hullámot okoz. :)

Oké, most már sokan fintorognak. Akkor elmondok még valamit, itt, egy autós blogon. Utálok autózni (Budapesten). Egy évtized elrepült az első kokettálástól, majd megértett bennem: a 2800 köbcenti egészen pontosan 2750-el ötbb, mint amennyire Budapesten szükség van. néha elélvezel, de az esetek 99 százalékában felesleges. És közben milyen jó lenne a kihasználatlan 190 lóerőt beváltani egy kis haladára. Ott, a buszsávon, padlógázon a villogó sárgában.

Vettem egy robogót. 50 köbcenti.

Olyan HVCS példányokkal már biztos mindenki találkozott, akik megfúrt kipufogódobbal és kályhacsővel felszerelt tizenhúsz éves, egykor sportos autókból pislognak ki a zselézett hajuk alól és spontán adrenalinsokktól vezérelve bináris gázpedálkezeléssel közlekednek és ha valaki ezt nem reagálja le, azt legyőzött prédának tekintik. Pocok sztorijának egyik része egy ilyen egyedről szól, a másik fele meg egy felelősségteljesnek szemernyit sem nevezhető családapáról, aki kishíján megtömeggyilkolta az egész pereputtyát.

A múltkori cikkem után egy másik budapesti érdekességet írnék le. A második esetben majdnem vér is folyik...

A mai napon a váci út felől tartottam többedmagammal a hősök tere felé, egy kis nyugati pálya udvari kitérővel. Így a körútról az oktogonnál rákanyarodtam az Andrássy útra. Ahol két sáv van. Mikor én odaértem, az egyik sávban már állt valaki, így én mellé álltam.

Míg várunk a pirosra, azt vesszük észre, hogy a mellettünk lévő autó (a piros lámpa ellenére) ugráltatja a kocsiját és megy rá a zebrára. Aztán mikor zöld lesz a lámpa megindul padlógázzal, majd elkezd motorfékezeni.

Néhány hülye politikai spamen kívül nem sok olyan sztorit találtam a postaládánkban, ami kötődik a nemzeti ünnephez, na de majd a mai napot túlélve hátha lesz, aki megírja a mai városlezárósdival kapcsolatos élményeit. De hogy frappánsan átkössek, 1kutya levele is a magyarokról szól, legalábbis egy bizonyos kategóriáról, akik mindig, minden áron rohannak.

Egy olyan problémát szeretnék felvetni, ami talán érdekelné a kedves "kollegákat" is. Elég gyakori - legalább is erre keleten - és számomra érthetetlen a dolog, ráadásul a minap 2x is majdnem lökhárítócserét eredményeztek a kialakult szituációk (mármint az én autómon).

Tehát:

Ugye mindannyian ismerjük a "bevágok, aztán mindenkire kakilok" típusú járművezető katagóriáját. Röpke havi 3-5000 km-es, zömmel kelet magyarországi utazásaim során négy fajtáját különböztettem meg a fent említett safjőröknek:

1. a városi "paraszt"

Vasárnap este úgyis van időtök dekódolni egy ékezetmentes levelet, meg talán megbocsátható mr_x-nek, mert a briteknél kicsit ritkábban fellelhető a magyar billentyűzet. Lényeg a lényeg, nem csak nálunk fordulnak elő idióta, magukat istennek képzelő rendőrök. Ettől persze nekünk még nem lesz jobb.

Volt itt mar iras arrol hogy milyenek a magyar rendorok, es sok hozzaszolo irta, hogy "bezzeg kulfoldon". Akkor nezzuk hogy megy ez Angliaban. Nagyon tud zavarni ha az elottem halado auto nyom egy satut mert rendorautot vagy trafipaxot lat annak ellenere hogy elotte is boven a megengedett hatar alatt volt a sebessege. Ez meg zavarobb ha esetleg leeloz a telepitett trafipax elott, majd satu a megengedett 2/3-ra.

Most mar kezdem megerteni hogy miert olyan gyakori errefele a sok autobol allo "vonat" is. Meg decemberben tortent velem meg a nagy angol ho-kaosz elott. Egy este munkabol hazafele tartottam nyolc or korul, orultem hogy sikerult vegre emberi idoben hazaindulni.

Nem rohantam, tempomat az ott megengedett 50 mph (80 km/h) fole kicsivel belove egyszercsak utolertem egy harom autobol allo konvolyt. Elol egy tipikus frissjogsis auto (tizeneves rover 100-as sorozat) 45 koruli sebesseggel neha 40 korulre lassitva. Mogotte egy rendorauto, harmadiknak pedig egy transit.

Parkolási bírság volt az egyetlen ezidáig, amit kaptam KJ-hez hasonlóan, akkor és ott is lett volna mit kötözködni, de is egy érdekes helyzet. Még ha azért büntették volna meg, mert a zebra előtt nincs meg az öt méter, azt megértem. De ilyen indokkal? Ennyire kell a pénz az önkormányzatnak?

Megosztom a parkolási bírságommal kapcsolatos töprengésem. Szeretném ha leközölnétek. A véleményeteket (és az olvasók véleményét) szeretném tudni.

A minap megálltam a Lőportár utcában. Ez egy aranyat érő hely, ugyanis ez a pozíció a fizetős zóna határában található. Nagy megdöbbenéssel vettem észre, hogy megbüntettek. A kereszteződéstől majd 10, a zebrától pedig kb. 3 méterre álltam meg. Mondani sem kell, hogy nagyrészt odafigyelek, hogy ne akadályozzak senkit, soha nem büntettek meg parkolásért, meg ilyesmi.

Azt leszögezhetjük, hogy Epikurosz már csak azért sem lehet sikeres ember, mert megjárta a biztosítási díjak poklának legmélyebb bugyrát, a malus 04-et, de szerencsétlent ezek után még jól meg is szívatta a biztosító és az alkusz azért, mert rosszabb bonus-malus szintet adott meg véletlenül annál, mint amit kellett volna. A helyében én nem hagynám ennyiben a dolgot.

Nagyon röviden írom le az esetem, mert nincs időm részletezni, poénkodni. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) ügyeimet pár éve a Netrisk.hu biztosítási alkuszra bíztam, és tavaly év végéig minden rendben is volt, de most beleesett a légy a levesbe.

Tavaly év végén úgy döntöttem, hogy biztosítót váltok, és e célból elvégeztem az alkusz honlapján a számításokat. Annyi hibát követtem el, hogy összekevertem az aktuális és a következő évi bónusz-málusz (BM) besorolást, ugyanis nem volt világos számomra, hogy az aktuálist vagy a következő évit kell beírnom az űrlapra.

Mai posztunk beküldője azt kérte, ne is írjam ki a nevét. Két olyan balesetét meséli el, amikben nem ő volt a hibás, mégis végül ő szívta meg és talán ezek az események is közrejátszottak abban, hogy azóta egy másik országban él, mert elege lett az imádott anyaföldből. Mindemellett azért találtam egy érdekes részletet a sztoriban, miszerint miután totálkárosra tört a motorja, fizetheti a hitelt még négy évig. De akkor nem jelentette a bank felé a történeteket, ami szabálytalan, mert ilyen esetben a fedezet megszűnése miatt a hitelintézet felmondja a szerződést tudtommal. Ha nem így van, okosítsatok ki!

Gondoltam, leírom én is két történetem, hátha érdekesnek találjátok. Kicsit hosszú lesz, de jót fogtok szórakozni. A két eset között kb. egy év telt el, semmilyen öszefuggésben nicsenek egymással, de jól példázzák a Magyar állapotokat. Bár a két story hihetetlenül hangzik, mégis mind a kettőt tudom bizonyítani rendőrségi és ügyvédi papírokkal.

Az első történet az autómmal kapcsolatos. Az 6-os úton az M0-ás építkezésénél haladtam kb 60km/h-val. Az építkezésről egy teherautó akart kikanyarodni nagyon lassan. Nekem volt elsőbbségem, meg voltam győződve róla, hogy megáll. Ő nagyon lassan jött. Aztan kb három méterrel előttem megindult. Én ráléptem a fékre es el is rántottam a kormányt. A teherautó az a tipikus négy tengelyes magasított szörny volt, nem akartam alákerülni.

Az utca túloldalán kidöntöttem egy kis alumínium oszlopot. Kiugrottam az utóból, hogy közelebbről is megismerkedjek a sofőrrel. Ő nem szállt ki, mondtam, akkor hívom a rendőröket (később jelentősege lesz).

Van a KRESZ, amit be kell tartani, pont. Ettől függetlenül nincs ember, aki rendszeresen vezet autót, gyalogol, kerékpározik, vagy bárhogy máshogy közlekedik és soha nem szeg szabályt akár véletlenül, akár tudatosan, mert az teljesen értelmetlen és életszerűtlen. Aztán van az, amikor mindezt azzal is megkavarják a rendőrök, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy jogosan büntetgetnek-e. BJoCi Siófokon utóbbi esettel találkozott, a szerencsétlen autós meg vagy fizet, vagy mászkálhat reklamálni meg ügyintézni a saját pénzén.

Ne haragudjatok, hogy nem tudtam térképet beszúrni, de az oldal fenntartóihoz képest én csak Uhrin Benedek lehetek az internet világában. Igyekszem elég pontosan részletesen leírni a helyzetet a térkép hiányának ellenére. Akkor a sztori:

Pár napja érlelődik bennem a gondolat, hogy valóban tudjuk mi a KRESZt? Főleg az apróbb részeit. Meddig tart a egy sebességkorlátozó-tábla hatálya? A feloldó tábláig. És ha nincs? ... Én úgy tudom, hogy a következő kereszteződés elejéig kell azzal a sebességgel haladni. És tudja ezt egy rendőr is?

Egyetlen szülővárosom, a kedves kis fatornyos Siófok - innen is üzenve a turistáknak - még ilyen hideg időben is épül, szépül. Most éppen a város jelképének számító Víztornyot újítják fel. Ezért teljesen érthető módon lezárták a Fő utcának (2X2 sávos) a Víztorony melletti két sávját a négyből. A forgalom így a maradék két sávon halad, sárga vonalas áttereléssel és 30-as sebesség korlátozással. Nyilván akik kihelyezték a táblákat, a lezárt szakaszra gondoltak, mivel tényleg két szűk sávról van szó.

A sztriptíz bárt is hamar leamortizáltátok, úgyhogy büntetésképpen most kakaóbárt nyitottam nektek. Meg azért is, hogy az előző vendéglátóipari egység által az erkölcsömön keletkezett sötét foltot tisztára moshassam. Vagy amit akartok.

Van egy olyan gyanúm, hogy ha céges tankolást számolnak el a benzinkutak és a lelkes dolgozók pontokat gyűjtenek, akkor az ő előnyüket a munkaadójukon verik le. Jobb ötletem nincs így Pierre levelét elolvasva, hacsak nem arról van szó, hogy nehogy már jobb legyen a parasztnak. Tud valaki erről valamivel többet?

A Mávnál 2010. február 01-től áttértek a Mol-tól az ÖMV-hez, a gépjárművek tankolásával. Az új helyen egyből felajánlották a kutasok, hogy pontgyűjtő kártyát váltsunk ki, amivel tankoláskor bónusz pontokat lehet gyűjteni és azt később a kutaknál felhasználni (kávé, csoki, vagy ha sokat gyűjt, akkor akár a saját autó lemosathatása), ezt sokan meg is tettük. A tankolás rendszámra szóló üzemanyag kártyával történik. A MOL-nál is ilyet használtunk.

Most jött a hideg zuhany, egy igazgatósági e-mailben a héten, miszerint a dolgozók a céges bérelt autók tankolásakor a pontgyűjtő kártyát nem használhatják!

A kis piros Honda vezetője örülhet, hogy az amúgy leginkább saját magára veszélyes köcsögösködése után megúszta egy kis bájcsevejjel, egy könnyebben bepöccenő kamionossal pórul járhatott volna. G M levele alant.

Kb. 1 hónappal ezelőtt voltam szemtanúja az esetnek, gondoltam itt az ideje megírni. Rövid sztori a következő: épp Ózd felé tartottam autóval, mikor Putnok belterületén utolértem egy kamiont. A városból kivezető út, úgy 1 km hosszú egyenes, amit végig belátni.

A kamion előtt egy személyautó haladt, erős 40es tempóval. Gondolom a kamionos elunta a tötyörgést, kinyomta az indexet és elkezdte előzni az őt feltartó autóst. Mikor mellette járt, egy bekötő útról a szembe lévő sávba, (ahol már a kamionos járt) kifordult 1 karika lámpás Mercis.

Nem tudom mit gondolt, de nem is ez a lényeg. Szerencséjére volt ott 1 buszmeg, lekotródott előle és a személyautó is lassított, hogy a nagy dög beférjen elé. A történet ugye normál esetbe itt befejeződik, de mi nem vagyunk normálisak... A piros Honda Jazz (úgy rémlik az volt) feldühödött ezen, hogy koptatta a fékpofákat. Alig, hogy kiértünk a városból, megelőzte a kamiont (szerencsére én jó messziről követtem kivételesen az eseményeket) és miután visszasorolt a helyére, hirtelen nyomott 1 satuféket.

Nagy forgalmú utak környékén gyakran van, hogy a keresztező, becsatlakozó utcákban feltorlódnak az autók, közlekedési lámpa meg nincs, ilyenkor a főúton jövők jóindulatán és a rákanyarodók reakcióidején múlik a továbbhaladás. Péter egy konkrét példán keresztül hozta fel ezt a jelenséget a hozzá kapcsolódó idegbeteg reakciókkal együtt. Mert ugye ha bepofátlankodunk, az bunkóság, viszont állni és várni meg azoknak idegesítő, akik mögöttünk jönnének. Mi a jó megoldás?

A következő rövid posztban nem maga a történet a lényeg, csak kíváncsi vagyok az olvasók véleményére.

Biztos mindenki ismeri azt a gyakori szituációt, mikor valaki egy felsőbbrendű úton haladva lemond elsőbbségéről, hogy egy autót elengedjen és ilyenkor a második vagy néha még a harmadik várakozó is próbálja kihasználni az adódó lehetőséget és még ő is kikanyarodik. Nem kevés baleset származik ebből.

Naponta járok a budai alsó rakparton északi irányba és kanyarodom fel a Halász utcánál a Bem rakpartra. Erről a helyről tudni kell, hogy a szemből 50-60 km/h-val érkezők – érthetően – ritkán adják meg az elsőbbséget így néha egy percet is várni kell, mire átjut az ember. Nos itt is elég gyakori, hogy több autós próbál átcsusszani a szemből érkezők előtt ezért folyamatos a dudálás és anyázás.