autózz!

Minden különösebb kommentár nélkül szúrnám be nektek Magpet három perces filmjét.

A múltkori autós idegesítés elleni pontokba szedett poszthoz hasonló módon írt levelet Teodora, aki arra igyekszik rámutatni, hogy a tanuló vezetők kapcsán mire kell leginkább figyelnünk.

Néhány hete megkért egy barátnőm, hogy kísérjem el egy autókázásra, mert friss jogsisként úgy érzi, gyakran bizonytalan még, de az oktatójából, az apai tanácsokból és barátja aggódó tekintetéből elege van. Magam is csak három éve vezetek, viszont azóta elég sokat. Utunk során azt vettem észre, hogy talán jobban járt volna, ha nem teszi ki a tanulóvezető-táblát.

Az autósok, ha meglátnak egy T betűt a közelükben lévő kocsin, általában az „ójaj” vagy az „óbaze” kifejezés írja le a legjobban reakciójukat, vérmérséklettől függően. Pedig ennek nem kellene így lennie. Vagy, ha ez a válasz már zsigerivé vált, akkor legalább a második gondolatunk legyen az, hogy a T jelentheti azt is, „Te is így kezdted!”. Mert mindenki így kezdte, még az is, aki szeretné elfelejteni ügyetlenkedéseit.

Attila baja a sebességet mérő rendőrökkel gyűlt meg, kerekített is egy szép terjedelmes történetet belőle, sőt, még egy fotót is küldött, amit a helyszínen készített.

Évente 50-60 ezer kilométert vezetek, nagyrészt hazánk területén. Így elég nagy alapossággal tudom tanulmányozni kedves rendőreink sebesség mérési technikáit. Főleg amióta a sebesség túllépésért kiszabott büntetés után befolyó összeg a helyi kapitányságok kasszáját gyarapítja, megszaporodtak az ötletes megoldások, hogy a magyar (esetleg csak a magyar?) állampolgár minél több bírságot (esetleg adót?) fizessen a rendőrség pénzügyi helyzetének javítására.

A javuló baleseti statisztikákkal együtt kétségbe sem vonható érdem akár csak egy emberélet megmentése is, de emellett ezen büntetési forma a rendőri vezetőknek is kedvez a pénzügyi mutatók javításáért tett áldozatos tevékenységükben.

Szombat délelőtt családommal rokonlátogatásra mentünk szülővárosomba, Szegedre. Az M5-ösről lekanyarodva utunkat az M43-as autópályán folytattuk, azon a gyorsforgalmi úton, amelynek már el kellett volna érni Makót a többször módosított határidő szerint is legkésőbb 2010 évvégén, de még most sem adták át. Szeged közlekedése egyébként is kaotikus, de nem a város szerkezetéből adódóan, hiszen az 1879-es árvíz után újjáépülve a körutas-sugárutas rendszere alkalmassá tenné a gyors, hatékony közlekedésre.

Többen már a véremet szívták, mert az elmúlt két napban nem volt új poszt, sajnos történt egy kis (nagy) vis major esemény, ami miatt nem tudtam időt szakítani még az alvásra se nagyon, de most már akad ennyi időm rá, úgyhogy Xezs kap egy kis teret az elakadásjelző használatának boncolgatására.

Gondoltam megosztom veled és az olvasókkal a kérdésemet, együtt talán ki tudjuk deríteni rá a választ. Bevezetőként kimásoltam azt, ami szerintem idevág a KRESZ rendelkezései közül (lehet van még több is, de hirtelen nem lelem).

56. § (5) Az elromlott járművet - lehetőség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos

(7) Az úttesten levő elromlott járművet az elakadást jelző háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával.

Vannak olyan bosszantó jelenségek az utakon, amiket nem szándékosan csinálják azok, akik miatt idegeskednek a többiek, hanem egyszerűen az odafigyelés hiánya miatt. Streetfigter összeszedte azokat az apróságokat, amivel sokat tehetünk azért, hogy egy-kettővel kevesebb ember váljon idegbeteggé közlekedés közben.

Az indexelős posztot olvasva merült fel bennem, hogy írnék egy-két olyan számomra felettébb bosszantó magatartásról az utakon, ami nem mindig ütközik a KRESZ-be. Mivel tudomásom szerint sokan olvassák a blogot, lehet, hogy páran magukra ismernek és elgondolkodnak. Már akkor megérte. :)

Ha egy autó jön a főúton, mögötte senki, akkor ne kanyarodjunk ki elé balfék módjára, csiga tempóban, mert azzal csak felidegesítjük és a nagyon türelmetlent esetleg veszélyes előzésbe sodorjuk. Azt az egyet igazán még kivárhatjuk. Ha nagyon sietünk akkor meg nyomjuk neki, hogy legalább a szándékot lássa!

Minden második hónapban akad legalább egy olyan poszt, amiben a jobbra tartás a fő téma, ezek közül is a leggyakrabban emlegetett hely az M7-es autópálya főváros felé vezető oldalának a három sávos része. Laci is itt húzta fel magát sikeresen még jópár héttel ezelőtt. Vagy akkor is.

Először is csak kis bevezetőként idéznék a Közlekedésrendészeti szabályzatból (gyengébbek kedvéért KRESZ)!

Párhuzamos közlekedés:

36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest), a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

Tehát nem úgy szól, hogy “A Magyar Köztársaság területén Székesfehérvár és Budapest között két leállósáv van, mert olyan gazdagok vagyunk. Egy a buszoknak, kamionoknak, egy pedig a személyautóknak”. De nem is úgy szól, hogy “A Magyar Köztásaság területén Székesfehérvár és Budapest között, ahol három sávon lehet közlekedni az autópályán, a jobb szélső sáv tötymörgősáv, azt csak a kamionok, furgonok, régi keleti autók, kerekesszékesek, gördeszkások használhatják”.

Mostanában több KRESZ-szel kapcsolatos kérdés, észrevétel is érkezett. Ezek azért jók, mert ha sikerül megtalálni közösen a megoldást, akkor még tanulhatunk is belőle. Rock Me Amadeus azzal a problémával szembesült, amikor a közlekedési lámpa a láthatóság kedvéért a kereszteződés túloldalára kerül. Vagy oda is.

Nagytétényben a Kolozsvári utcából kanyarodtam ki a 6-os útra. A Kolozsvári utcában megvártam, hogy szabad jelzést kapjak a vasúti átkelőben + a közlekedési lámpán is.

Elindulok, kanyarodok jobbra a 6-os útra, majd kb. 100 méterrel odébb látom, hogy villog mögöttem a rendőr. Leállok teljes nyugalomban, hisz semmi rosszat nem követtem el.

Jön a közeg, hogy a piros lámpás áthaladásom százezres nagyságrendű büntetést von maga után. Sikerült kb. 10 perc után meggyőznöm végül, hogy ez a lámpa a kanyarodókra nem vonatkozik, csak a 6-os úton érkezőkre.

Szerintetek ki a hülye: a posztoló vagy a rendőr?

Ufo rosszkor parkolt rossz helyen az autójával (nem, semmi repülő csészalj nincs a sztoriban), egy ráérő járókelő pedig sok másik kocsival együtt az övét is alaposan dokumentálta és bejelentést is tett a rendőrségen. Ti mit gondoltok az ilyesmiről? Vesszen, aki szabálytalanul várakozik, vagy épp a túlbuzgó állampolgár érdemelne egy seggberúgást?

Nem mondom, hogy rendszeresen olvasom a blogot, de amikor odakerülök, akkor behozom az elmaradásomat. Nem egy konkrét történetet szeretnék most megosztani, illetve azt is, de sokkal inkább egy lehetőséget. Olvasom, hogy elég sokszor kerül posztolásra szabálytalanul parkolás, akadályozás esetleg a legutóbbi járdán parkolás.

Nos, velem történt anno, hogy okt.23-ai rendezvény miatt lezárták a teljes műegyetem parkolót a rakparton (tudni kell, hogy a környéken egy igen érdekes jelenség kapcsán a Dunára merőleges utcák első fele fizetős, a folyóhoz közelebbi fele pedig már nem). Szóval nem találtam helyet, mert minden foglalt volt, siettem órára, beálltam a többiek mögé. Hogy hova? Az R épület előtt található kb. 3 méter széles járdadarab belső felére (azért darab, mert se eleje, se vége... csak úgy ott van).

Bőven el lehetett férni babakocsival is, de lényegtelen, utólag belegondolva tényleg nem szabályos. Előadás után vissza kocsihoz, továbbra is tele a járda, van ahol már két sorban állnak. Semmi bünti, fellélegezve mentem tovább a dolgomra.

Tényleg úgy van, ahogy István is írja, hogy először mindenkibe beleverik, hogy indexeljen, ha elindul, sávot vált, kanyarodik, aztán elkezdünk mindenféle indokokkal kifogásokat találni? Nálam a mai napig reflexszerűen működik az irányjelzés, röhögtek már ki, amikor udvaron belül is nekiálltam indexelni. De szerintem inkább ez, mint a leszokás.

Bármelyik klasszikus szabályszegést vehetném egy poszt alapjául. A téma szó szerint az úton hever, s kimeríthetetlen. Mégis: az indexhasználat mellőzése az a non plus ultra, az az elérhető arrogáns flegmatizmus, ami képes kihozni kisebb nagyobb mértékben az idegbeteget belőlem. Akár gyalogosként, kerékpárosként, vagy autósként veszek részt a közlekedésben.

Miért lett ez divat? Hogy lehet " elfelejteni" indexelni, amikor egy olyan mozdulatról van szó, ami reflex szerűen kell működjön alapesetben.

Másrészt egy kulcsfontosságú információ a közlekedés minden résztvevője számára, hogy hova tartok, mire készülök, merre szándékozom továbbmenni, Meg óhajtok állni, avagy elindulni. Vagy ez nem fontos?

Zsolti a Váci út szervizútjáról kanyarodott balra, hisz tábla nem tiltotta, a lámpa is külön adott zöldet. Aztán jött egy rendőr és jól megbüntette ezért a tettéért. Ráadásul egyértelműnek tűnik, hogy nem kenőpénzt akart. Melyikük hibázott? Mert kettejük közül valaki biztosan.

A héten szerda este történt, hogy a képen látható helyről, a Váci út melletti szervizútról kanyarodtam balra, a nyíl mentén a Dagály utcára.

A kereszteződésben a lámpák 3 ütemben engedik a forgalmat, az egyik ütemben csak a Váci út mehet, a másikban csak a Frangepán (ami a Vácin túl Dagály utca), a harmadikban pedig csak a szervizút, kb. 5 másodpercig.

Utánam jött egy rendőrautó, és a Dagály utcában, kb. 200 méterrel a kereszteződéstől megállítottak. Azt mondta a rendőr, hogy szabálytalan voltam, én pedig mondtam, hogy szerintem szabályos voltam, mert nem tiltotta tábla a balra kanyarodást.

Tudom, hogy inkább munkaidőben szerettek hosszabb posztokat olvasgatni, de most legalább nem rontjátok vele a GDP növekedését. Tompa egy balesetet kezdett el leírni, közben aztán szép fokozatosan felhergelte magát. Első olvasatra kicsit zavaros volt számomra a levél, de aztán mellé tettem a térképet és úgy már egészen tiszta lett a szituáció. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ki mennyire volt hibás, ha nem csak két szereplőről van szó, akkor pláne. Mindettől függetlenül más gyerekének a halálát kívánni szerintem nagyon nem szép dolog, akármilyen hülye is legyen valaki.

2010.11.11-én 6.30-kor az Fóton az Erkel Ferenc tér és Győrffy István út kereszteződéséhez érve, láttam, hogy a vasúti lámpa piros jelzést mutat, kikanyarodtam jobbra, és elkezdtem gyorsítani, hármas sebességbe kapcsolva a Ságvári utcából egy Ford típusú gépjármű kikanyarodott elém, és lassú tempóban kezdett gyorsítani.

A baleset helyszíne

A Ford üvegén keresztül a fényszórókat látva, meggyőződtem, hogy a szembejövő forgalom a József Attila utcai kereszteződés előtt tart. Ezek után, bár a Ford fékezésre kényszerített, mégis úgy ítéltem meg, hogy a lendületemmel végre tudok hajtani egy előzést. Félgázról lepadlóztam a pedált, sávot váltottam és 70-80 km/h sebességet elérve észre vettem a velem szemben haladó kivilágítatlan Toyota típusú gépjárművet. Azonnal blokkoltam az autómat és megpróbáltam elhúzni jobbra, remélve, hogy a már mellettem haladó Fordnak sem megyek neki. Ekkor bekövetkezett az ütközés.

Ha már tegnap hirdetéses poszt volt, az lesz ma is, de ez már inkább megmosolyogtató, mint elgondolkodtató. Természetesen rendszeresen karbantartott, nem dohányzó autóról van szó, hölgy tulajdonostól. Ja, és garázsban tartották. És ahogy az első képen is látható, a jobb eleje sérült jobban. Jobban még a bal elejénél is. A találatot Mikinek köszönhetjük.

A használtautó.hu-n találtam a mellékelt hirdetést, nekem feldobta a napomat. Ha ti is úgy gondoljátok akkor egy posztra esetleg... Egy lényeges dolgot kiemeltem a mellékletben (én meg jól kiszedtem, hogy ne takarja ki a többi kincset - a szerk.), hiába no a marketing az marketing... de lehet még csemegézni rajta.