autózz!

Az ilyen sztoriknál szeretem azt leginkább, ha a másik fél is jelentkezik és előadja a saját verzióját, most is várom a jobbnál jobb sztorik mellett a lenti képen látható autó vezetőjének a reakcióját emailben! Esetenként ez szánalmas mentegetőzés, máskor pedig egész más megvilágításba is helyezheti a szituációt. Az biztos, hogy János vérnyomása alaposan felment az esettől.

A blog rendszeres olvasója vagyok immáron fél éve. Nemrég történt meg velem az, ami miatt úgy éreztem hogy nekem is írnom kell. Több mint tíz éve vezetek, és ebből majdnem 10 évet egy régi swift volánjánál töltöttem, csak mostanában sikerült beruházni egy újra. Azonban szokásommá vált az hogy az engem útról letolni kívánó, megcentiző, illetve fél méterre követő autósoknak legalább egy fényszóróval, vagy ha épp olyan lelkiállapotban voltam akár dudával is kinyilvánítsam nemtetszésemet.

A történet negatív hőse

Márpedig mivel ugye régi swiftről van szó, erre sokszor volt "szükség", én ugyanis (sajnos) nem az az ember vagyok akik mások parasztságát egyszerűen le tudják pergetni magukról (aki tudja hogy válhatok ilyenné az írja meg). Az autósélet azonban hálisten úgy hozta hogy ebből 10 éven keresztül semmi komolyabb afférom nem származott. Egészen a múltkori esetig, ami 13-án kedden történt meg velem.

Nem csinált nagy titkot Gera abból, hogy gyorshajtott autópályán, még ha nem is olyan sokkal, mindemellett viszont majdnem szétkenődött az aszfalton, amikor egy nála is gyorsabban száguldó kisteherautó sofőrje megijedt, mikor meglátta az új szélén sebességet mérő rendőröket. Gratulálok hozzá, hogy van olyan, akinek annyi esze van, hogy a saját és mások életénél is fontosabbnak tartja azt, hogy ne kapjon csekket.

Egy rövid történetet szeretnék megosztani az autós kollégákkal, szerintem érdekes, ennyire hülye emberrel még nem találkoztam autópályán. Április 15-én dél körül Szegedről Budapestre tartottam az M5-ön a megszokott 148 km/h-s (gps) tempómban. Az idő jó volt, a forgalom nem volt nagy, szép nyugisan haladtunk tempomattal.

Messzebb előttem megláttam egy kamiont, úgyhogy bementem a belsőbe, majd nemsoká feltűnt mögöttem egy bordó Mercedes Vito, ami gyorsan közeledett, úgyhogy visszamentem a külsőbe, mert láttam, hogy még elmegy mellettem, mire utolérjük a nyergest. Így is történt, a Vito elzúzott mellettem úgy 180-nal.

Viktor levele alapvetően nem nekünk, hanem a BRFK-nak íródott, ám nyilván nem véletlenül az autózz!blog is a címzettek közt szerepelt. Nem tudom, hogy a statisztikák hogy alakulnak autólopások tekintetében az elmúlt évekhez képest, de ezek szerint az biztos, hogy közelében sincs annak a jelenség, hogy megszűnjön... Csak ez a környék ilyen gáz, vagy máshol is így van? Ha van autótolvajos sztorid, írd meg, vagy természetesen bármi mást autós-közlekedős témában!

Levelem megírására az késztetett, hogy a mai napon irodaházunk portásától ismételten azt a hírt kaptam, újfent elloptak egy autót az épületünkkel szemben található közterületről, melyet gyakorlatilag mindenki parkolóként használ.

Ez a közterület a Kerepesi út és az Albertirsai út sarkán található, és egészen a Pillangó utcai metrómegállóig terjed. Google Maps:

Köztudott, hogy amikor a HungExpo-n kiállítás van, ezen a részen rengeteg autós parkol le, majdhogynem egész napra itt hagyva az autójukat. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a szemben lévő épületekből, történetesen abból az irodaházból is, melyben dolgozom, nagyon sokan hagyják itt reggelente autójukat.

Az utóbbi 1 évben 12 autó lopásáról értesültem, továbbá 2 ízben én magam telefonáltam be a rendőrségre, mikor munkából hazafelé menet a saját autóm mellett álló járműveken észrevettem, hogy fel voltak törve.

Érdekes sztorit dobott be a blog postaládájába Tamás. Egy állítólagos polgárőrrel keveredett összetűzésbe, legalábbis a szélvédő sarkában látott Matrix Police matrica alapján erre következtetett, ám a szervezet elnöke számára ismeretlen volt a levélírónk által küldött rendszám. Azt már mellébeszélésnek tartom, hogy ne tudnák kideríteni, hogy kinek az autója, hiszen saját rendszerük van, amivel le tudják kérni az adatokat rendszám alapján. Meg különben is, ki az, aki polgárőrnek adja ki magát? Büdös ez nekem egy kicsit, aki többet tud, írja meg akár kommentben, akár emailben!

Az alábbi esetben sajnos nincs igazán rendkívüli: vér nem folyik, mindössze egy rövid szájkarate-csörtéről számolok be az elsőre rendőrnek, másodjára már csak Matrix Police polgárőrnek tűnő illetővel. Azért, hogy foganatja is legyen a dolognak, a nevemet és az "ellenfél" rendszámát is vállalom a történetben. Az internetes megjelenéstől pedig azt remélem, lesz érdemi fejlemény.

Ez az autó tényleg Matrixos (forrás: matrixpolice.hu)

Az alábbi e-mail még az eset napján ment Tóth István Sándornak, aki, (ha jól értem) a Matrix Police FEB elnöke. (Bocs' mindenkitől az ékezetek hiánya miatt.) Tessék, itt egy vázlat is a helyszínről:

Szinte már hírhedt a címben olvasható utca, pontosabban az ott található vizsgaközpont, terjednek szépen a városi legendák, hogy ha valakinek oda kell vinnie az autójá, akkor tuti, hogy jattolni kell, hogy gond nélkül átmenjen bárki autója, mindig találni fognak valamit rajta. Mindezek ellenére d.z. nem akart kétszer annyit fizetni csak azért, hogy a szerviz okosba' elintézze a dolgokat, aztán mint végül kiderült, nem is olyan veszélyes a helyzet. Vagy csak kifogta a megfelelő embert?

Gondoltam megírom a tapasztalataimat az emberevő, ezer helyen elrettentő példaként megirt Mozaik utcai vizsgaközpontról.

Az egész úgy kezdődött, hogy a 16 éves autóm (Seat Ibiza, van benne egy egyliteres motor, de legalább megy) műszaki engedélye április végén járt volna le. Így aztán március elején elvittem a kocsit elővizsgára, a tizennyolckerbe. Ott aztán korrektül megvizsgálták a kocsit, megállapították, hogy a hátsó féknél mindent cserélni kell, meg elöl néhány gömbcsuklót, szilentet satöbbi, majd elém raktak egy százezer forintos árajánlatot, alkatrészestől ezért a munkáért. Mellékesen: a fék miatt, már vagy három helyen voltam szervizbe, cseréltek már főfékhengert, fékbetétet, sok mindent, a dobfékre még senki, soha rá nem nézett.

És akkor emellé még egy harmincezres vizsgát is ki kellett volna fizetnem. No, végül beszereztem az alkatrészeket interneten huszonötért, a tőlem kétszáz méterre levő szerviz beszerelte őket húszért, és már készen is álltam a vizsgára. Jó, kézifékkötélnek hosszabbat kaptam (rossz adatbázisból dolgozott a cég), mint a kocsiba való, de fog a fék faszán, csak feljebb.

Tudom, hogy senkit sem érdekel, hogy mit engednek meg bokros teendőim és mit nem, de szabadidő híján most csak egy rövid posztra futja, ám annál érdekesebb jelenség, némi retró érzéssel fűszerezve. Tapika nem az első, aki megkülönböztető jelzéssel való visszaélésről ír - mert minden bizonnyal erről van szó -, ráadásul elég érdekes formájáról.

Azért szeretném, ha megjelenne ez a rövid történetet, mert kíváncsi lennék más is észlelt-e hasonlót. Az M7 autópályán mentünk Székesfehérvár felé ma délben (február 14.) amikor a belső sávban feltűnt mögöttünk egy fehér száguldó járgány.

A férjem észrevette és egyből húzódott félre. De még így sem voltunk elég gyorsak, amit a sofőr a kocsi elején végigfutó piros villogó jelzés felkapcsolásával tudatott velünk.

Nem is gondolnám, hogy két ekkora utca kereszteződésében ennyi probléma adódhat, mint amit Jan felhozott a szépen megrajzolt ábrával kiegészített levelében. Néha napján én is megfordulok ott, de mivel rendszerint a Pap Károly utcáról (a térképen lentről érkezve) kanyarodok balra a Gömb utcára, ezekből a gondokból nekem nem is tűnt fel eddig semmi. Kerékpárutakra mindenképpen szükség van, de azért nem ártana úgy megoldani, hogy mindenki életben maradjon közlekedés közben...

Ez egy érdekes kereszteződés, aki ismeri, annak csemege (XIII., Pap Károly utca- Gömb utca sarok). Kék nyilakkal a kerékpárosok, sárgával az autósok lehetséges haladási irányai vannak feltüntetve a teljesség igénye nélkül. A buké a kereszteződésbe befutó kerékpárutak táblázása: zebránál macisajt, zebra-hiánynál macisajt-hiány.

Rendszeres események:

1. Autó a sárga nyíl irányában közlekedve a zebra felé gyalogost érzékelve lassít, megáll, neki keresztben gyalogos+kerékpáros elindul, Mr. Sürgőssietek a kanyarodósávban jobbról előz, a többit képzelhetitek.

Richelieu mindig bőséges körítést ad a sztorijaihoz, nincs ez most sem másként. Tulajdonképpen ezúttal is mindenki életben maradt, a lényeg talán leginkább az, hogy nem csak nagy, fekete, lesötétített autókban ülnek közlekedésre és úgy általában közösségi létre alkalmatlan egyedek.

Nos, rég fogtam billentyűt autós-közutas témában, mert lássuk be, az ember egy idő után belefásul a hétköznapokba, meg hát inkább más témákban írogatok. De a minap olyanban volt részem, ami egyszerre több oldalról is figyelemre méltó. Ezért hát úgy gondoltam, hogy ezt megosztom másokkal is.

Az Úr kétezer tizedik esztendejének április havában, azon belül is a kilencedik napon történt hát, hogy eléggé el nem ítélhető módon, a budakalászi Cora bevásárlóközpontba vitt minket az élet vásárolni csakúgy, mint kb 5-6 éve minden pénteken.

Belátom, nem egy kalandos élet ez, nem egy survivor forgatás, de kellenek stabil pontok az ember életében. Van ugye, akinek a repülés, vagy a foci a haverokkal, vagy adott estben a fényképészet adja meg ezt, nekem speziell a vásárlás. Mondjuk lehet, hogy nálam az is közrejátszik, miszerint ha nem teszem, a nejem szemmel ver.

[FRISSÍTVE: 2010. 04. 13. 10:25]

Az ilyen helyzetek miatt volt az M0 halálút, amíg nem volt középen fizikailag is elválasztva a két menetirány. Leadfoot olyan balesetnek volt szemtanúja, ami könnyen elkerülhető lett volna egy kis ész igénybevételével, meg némi odafigyeléssel.

Olvasom a 2010. 04. 05-i posztot, és eszembe jut róla egy kicsit régebbi, de tanulságos történet.

Bevezetőként annyit, meggyőződésem, hogy a legveszélyesebb helyzetek akkor alakulnak ki az úton, mikor összetalálkozik egy agresszív (HMCS, boyracer, - sokféleképpen nevezhető, sokféle alfaja létezik) és egy szabályokat nem ismerő, fogalmatlan, a külvilágról tudomást sem vevő sofőr.

Van az év elején módosított KRESZ-nek egy olyan része, amit a média is az egyik leglényegesebb elemnek tekintett és a mai napig előkerül, csak épp hibásan, amivel közvetve akár balesetet is előidézhetnek, ugyanis félreinformálják az embereket. A szabálymódosításnak az a fele valahogy megragadt mindenhol, hogy a kerékpárosok év elejétől behajthak szemből is az egyirányú utcákba. Ebben a veszélyes az, hogy a biciklisek túlnyomó része úgy gondolja, hogy ennyi a szabálymódosítás, arra nem is gondolnak, hogy esetleg volna ennek feltétele, mert erről valahogy sehol nem beszél senki.

Az erre vonatkozó rész ezt mondja ki egészen pontosan:

17.§ (3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák (104. és 105. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a. ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:

a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,

b) az autóbusz forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,

c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz forgalmi sávon - az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően - a kerékpáros is

a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.

Kiemeltem a feltételt vastag betűkkel. Tehát ahol nincs a képen látható kiegészítő tábla az egyirányú utat jelző kék tábla alatt (és értelemszerűen az utca túlsó végén a behajtani tilos alatt), akkor a kerékpáros nem hajthat be szemből. Ha netán valakinek nem lenne egyértelmű, a hivatalos magyarázat kicsit más szavakkal is leírja a változtatás lényegét:

A korábbi kocsmázós, sörös, boros, vetkőzős virtuális gyülekezőhely után a kakaóbár megdöbbentően visszafogott volt, de természetesen csak a nevében, hogy józan, értelmes embereknek tűnjenek az oda írogatók, ha már valójában nem olyanok. Ennek megfelelően A KBM hamar elkezdett szemétkedni egyesekkel, úgyhogy itt az ideje váltani. Valamiért nem kürtőskalács sütöde lett az új off topic...

Vitatható, hogy a lenti képek alapján Nóra mennyire jogosan kapta a helyzethez képest nem igazán alacsony összegű büntetést, de a rendőrök fotóján elég egyértelműnek tűnik a helyzet, az meg nem életszerű, hogy ők forgatják a táblát, hogy aztán arathassanak. Szintén levélírónk ellen szól, hogy kétirányú utcában bal oldalra nem szoktak megállni tilost rakni. Szerintetek van esélye tenni valamit az ügyében, vagy egyszerűen benézte és így járt? És ki forgatja oda-vissza a táblát? Hülyegyerekek szívatásból?

A történetet ott kezdeném, hogy 2010. március 25-én tilosban parkoltam. Az erről szóló értesítést tegnap, azaz 2010. április 9-én kaptam meg a Vas megyei rendőrkapitányságról.

Március 25-én az edelényi Földhivatalban volt elintézni való dolgom (ahol egyébként első ízben jártam) és mivel nem találtam parkolóhelyet a merőleges utcában, így rákanyarodtam az ominózus utcára, ahol az utca vége felé leparkoltam az út melletti füves részen.

A rendőrök fotója

Egyébként küldök egy képet, amit a rendőrség készített az autómról, hogy jobban illusztráljam a helyzetet. Amikor készhez kaptam az értesítőt, nem akartam elhinni, hogy 13 éves aktív gépkocsivezetési tapasztalattal a hátam mögött ilyen dolog elkerülte volna a figyelmememt, hiszen még sosem követtem el semmilyen közlekedési kihágást, ami a rendőrséggel való összetűzéshez vezetett volna.