autózz!

A zéró tolerancia és az itt- ott meglepetésszerűen felbukkanó traffipaxok azért érzékelhető hatást gyakoroltak összeségében a közlekedésre, már ami a sebességet illeti, de úgy látszik mégsem eléggé, mert Olds Mobil mindenhol annyival ment amennyivel lehet és mégis mindenki megelőzte.

Naponta járok gépkocsival a 12-es, M2-es, M3-as bevezető úton. A minap elegem lett a sok gyorshajtóból, szabálytalankodóból, villogóból, dudálóból, s elhatároztam, hogy ezentúl megmutatom nekik, hogyan kell szabályosan közlekedni.

Tehát, ahol 50-es tábla van, ott 50, ahol 70, ott 70, ahol 90, ott 90. Nos, a hatás döbbenetes volt. De valahol erre számíottam.

Csak néhány példa:

1. M2 -es Budapest előtti része 2x2 sáv. Kint a kaminok haladnak libasorban 70-80-nal. Én belefogok az előzésükbe, de szigorúan csak 90-nel. Hát ami mögöttem van, az hihetetlen. A lökhárítómtól fél méterre egy dzsipes maca ordít és mutogat, hogy húzzak a fenébe, de mellettem folyamatosan a kamionok, nem tudok kimenni. Szerinte a 90 nem elég. Innen is kezét csókolom a nagyságos asszonynak. Nyomja a dudát. Mikor a kamionok elfogynak, belelép és a középső ujját mutatja nekem.

Esti sétálgatás, kutyasétáltatás közben az embernek nem éppen azon jár az esze, hogy azt fürkéssze milyen veszélyek leselkednek rá. Elég stresszes világban élünk így is, ennek tetejébe még az éjszakai száguldozók is az életünkre törnek. Barnabás 10 centiméteres közelségbe került egy ilyen vadállat autójához.

Az én esetem Miskolcon történt, ahol annak ellenére, hogy Észak-Kelet, még egészen elviselhető a közlekedési morál... napközben.

Éjszaka viszont az utak átváltoznak versenypályákká, és ezt most nem viccből mondom. Történt, hogy este 9 tájékán szerettem volna átkelni egy négysávos úton a belvárosban (ez a nagy forgalmú Ady Endre utca, amely átvezeti a forgalmat az M3 és a 26-os főút között), és ezen az úton a közlekedési lámpák 24 órában üzemelnek, különösen a Búza tér környékén, ahol én is kamikaze akciómra készültem. Miközben vártam a gyalogos átkelőn a zöld jelzést, erősen sárgában átrobogott egy autó iszonyatos sebességgel.

Mivel ez a péntek nem munkanap, minden bizonnyal több időtök van olvasgatni. Ezért került a mai napra SityiSXT sztorija, aki a külöföldre szakadt hazánk fiainak népes táborát gyarapítja, ámde elkövette azt a hibát, hogy autóval látogatott az őshazába.

A nyáron úgy döntöttünk a feleségemmel, hogy autóval látogatunk haza Finnországból, mert a repjegyárakat túl magasnak találtuk, illetve azért az autóba több cuccot lehet pakolni. Maga az utazás meg is történt augusztusban, és meglehetősen érdekes tapasztalatokkal gazdagodtam. Ezen gondolatokat szeretném most megosztani veletek.

Itt Finnországban hál'Istennek normálisan vezetnek az emberek, alig akad egy-két gázpedálhuszár. Gondolom ez két dolognak köszönhető: egyrész mocsok drága a jogsi (1000-1500 € simán van egy tanfolyam, ráadásul hosszú is, mert a téli vezetés kötelező vizsgamutatvány), másrészt ha a rendőrök elkapnak, az adóhatóságtól kikért jövedelemkimutatás alapján büntetnek (ergo mindenki megérzi, ha a 60-as táblánál 100-zal elkapják). Illetve országúton, főleg éjszaka-hajnaltájt ott a harmadik nagy fegyelmező: a jávorszarvas. Nem vicc, külön biztosítási tétel vonatkozik az általuk okozott kárért, mert igen csúnya dolgokat tud művelni a járművel egy ilyen 700-800 kilós dög (egy ismerősöm egyszer elütött egy ilyet egy Peugeot 105-tel: az autó övvonal fölött gyakorlatilag dezintegrálódott). Ebben a miliőben vezetek már vagy két éve, és adaptálódtam hozzá. Finn rendszámú, nem presztízsautónk van, és érdekes volt magyarként külföldi autóval Magyarországon vezetni...

Kíváncsi lennék mi játszódott le a kamionos fejében, mikor úgy döntött jól megszivatja  D.O.N-t és kicsit játszadozik vele, mint macska az egérrel. Megtehi, ő a nagyobb. De vajon mi oka volt rá? Unatkozott vagy álmosság gyötörte és egy kis adrenalinnal akarta felturbózni magát?

Egy ideje már olvasója, néha elvétve hozzászólója is vagyok a blog-nak. Közlekedem én is eleget, pizzafutiként főleg városon belül, de van tapasztalatom hosszabb távon is.

Ma este feleségemért mentem el a munkába, városon kívül, sötétedés után. Hazafelé az egyes út Győrszentiván és Győr közötti szakaszán beértem egy magyar rendszámú kamiont, amiből hirtelen a mitfárer oldaláról kirepült egy flakon. Nem volt még nagyon mögötte, ezért a műanyag pattant egyet az aszfalton, majd azután kaptam el én az autóval, szerencsére pont pár centire csak a földtől, így bekeveredett alám. Nem jöttek mögöttem, szerencsére. Kicsit előbbre engedtem a kamiont, mondom hadd menjen, ha már dobálózni akar. Győrbe beérve az út három sávra szélesedik, majd kettőre, végül az iparcsatorna feletti híd előtt vissza egyre. Behoztam a kamiont, indexeltem, hogy én bizony ki szeretném kerülni. El is indultam befele, erre elkezdeni húzni rám a gépet.

Lassan már elmondhatjuk, hogy nincs hét Richelieu posztja nélkül. Eddig több mókás, vicces történetet olvashattunk tőle. Na ez most nem olyan lesz.

Olyan történt tegnap velem, ami még engem is meglepett, korom ellenére. Gyalogos és autó is van benne, tehát igen aktuiális, és a történet főszereplője sokaknak ismerős lehet.
 
Tegnap este éppen beültem autómba egy, a barátaimmal elfogyasztott könnyed vacsora után este 21 h körül, a Budapest, 5. kerület Zoltán utcában. Indultam volna hazafelé, mely útvonal első fontosabb eleme egy jobbra kanyarodás a Nádor utcába.

Ekkor kb 6 parkoló autóval a kereszteződés előtt (ahol amúgy sincs semmi zebra - az utcában a kocsik merőlegesen állnak a járdára) kilép a kicsik közül két 50-60 év körüli úriember, és rám sem nézve elindulnak keresztben az utón át. Miután kb 5-10 Km/h-val "hasítottam", még csak vészfékeznem sem kellett, csak kis satu, apró biccentés a kocsi orrával. Megálltam, elengedtem őket, ilyen helyzetekben amúgy sokszor elengedem a gyalogosokat, mert pl ha esik, hideg van, én egy meleg kocsiban ülök, belefér + 20 másodperc az életembe, és még jól is esik. Sokan meg is lepődnek ilyenkor. Mindegy.

Szóval elengedtem őket, de azért gondoltam felhívom a figyelmüket arra, hogy magatartásuk nemcsak, hogy felelőtlen, de még szabálytalan is.

Vannak azok a számkivetett közlekedők, akik automata váltós autóban ülnek, ahogy levélírónk, Ray is. Mert bizony ezek az autók kúsznak, ha nem tapossa a féket a vezetőjük, ráadásul még a tolatólámpa is fel-fel villan, a mögötte jövők meg sokkot kapnak.

Korábban olvastam a féklámpás történetet és minap történt velem is valami hasonló de a másik oldalról.

Debrecen, állok a lámpánál szépen számol vissza a lámpa, nem is volt hosszú mert kb 30 másodperces volt. Az első 15 másodperc után hátulról hallom valaki kib...ott arogánsan elkezd üvöteni "bas....d le magad a fékről te köcsög". A lámpa után még elém is vág és fékezgetni kezd előttem. Láttam ráadásul gyerekkel volt a csákó, de a jelek szerint nagyon önérzetes lehetett mer nem bírta elviselni.

Na most azért irtam le ezen dolgot mert volt egy kis hiba a dologban :) . Ugyanis sokan ezek szerint elfelejtik hogy az automata váltós kocsiknál ezzel van egy kis baj mivel ha nem állok a féken akkor elgurulok. Minden rövidebb lámpánál meg nem célszerű folyton P be rakni és vissza mert ugye ez is kopással jár. Meg ez sem tetszik néha az embereknek, hogy miért ezt meg meg elítem mindjárt külön. Tehát az autómatásokkal a féken kell álni a lámpánál ez van sajnos ezt vegyék az elégedetlenkedők figyelembe. Más kérdés hogy pl hosszú vasúti átjárós állásnál simán kiteszem P be és kész.

Balesetet látni is szörnyű, nemhogy elszenvedni. János valószínűleg sokmindent átértékelt második születésnapja óta. A biztonsági öv most is bizonyította, hogy életmentő, talán a másik autó vezetője is túlélő lehetett volna ha használja...

Szeretném röviden leírni második megszületésemet! Autóval mentem 3,5 éve egy péntek reggelen. Egyedül voltam és nem siettem.

A reggeli csúcsban lassan nyugodtan haladtam. A buszmegállónál megálltam mert szembejövő forgalom és záróvonal volt. Miután a busz elindult én is csorogtam, majd a szaggatottnál megelőztem. Lassan olyan 85 km/h-ra gyorsítottam, amikor egy fénycsóvát láttam ami felém jön! Majd csattanás jött és én orditok! Az autóm pörög majd megáll! HIRTELEN NEM TUDOM HOL VAGYOK, MI VAN VELEM! Megpróbálok kiszállni de az ajtó  beszorult, majd a másik és megint a másik míg végre a jobb hátsó kinyílik! Átmászok miután az övet kibontottam. Kint vagyok és egy autó az árokban, egy pedig az út közepén.

Méghozzá rögtön duplán, ugyanis egy híján 40 nap után sikerült nekik egyszerre eljuttatni hozzánk a kivizsgálás előtti és utáni levelüket, amiből az első elvileg nem sokkal az én kérdéseim után keletkezett (vagy simán csak vissza lett dátumozva, ezt mindenki döntse el maga), de ezidáig valami misztikus és már soha ki nem derülő oknál fogva a felügyelet egyik számítógépének merevlemezén kerengett körbe-körbe, amíg az olvasófej meg nem találta.

Történt ugyanis, hogy az RTL Klubot is megjárt rendszám nélkül duplán tilosban parkoló furgonról megjelent posztunk kapcsán feltettem emailben néhány kérdést az illetékeseknek, hogy egy tanult újságíró szavaival éljek; és ezt így hogy?

Íme Miklós István, közterületi igazgatóhelyettes első levele, amiben - mi mást is tehetne azon kívül, hogy fotosoppot kiált - elismeri, hogy a képen látható jármű valóban szabálytalanul parkolt és valóban nem közlekedhetett volna rendszám nélkül:

János (aki autós, motoros, kerékpáros és gyalogos is egyszerre) ezúttal az egyik legkiszolgáltatottabb helyzetben, vagyis gyalogosként tapasztalta meg mire képes egy KRESZ-t csak nyomokban ismerő bunkó autós.

Újpesten keltünk át a híres hatosfogat, azaz hat utca találkozási csomópontjában (a Külvárosi Kávéháznál) az úton két utcasarok között, amikor a főútvonalról lekanyarodva egy tuning kocsi repesztve közelített felénk. Mi már az út közepén jártunk, amikor a fiatal sofőr a dudát nyomva (a fék helyett) még inkább a gázra lépett, és nekünk hátra kellett ugranunk, hogy ne lapítson bele minket az aszfaltba.

Persze a szemkommunikációt kihasználva artikulálva felé suttogtam a varázsszót, hogy KRESZ!!!! Erre a fiatal suhanc, lehetett vagy 22 éves, azonnal megállt, kipattant az autóból, és ránktámadt, hogy mi az, hogy KRESZ, amikor itt nincs is zebra, és simán elütne ha akarna. Erre felvilágosítottuk, hogy kanyarodó járműnek minden esetben kötelező megadnia az elsőbbséget a gyalogosoknak. Ha láttatok még üres tekintetet és értetlenséget arcon... szerintem még életében nem hallott erről a szabályról. Csak ennyit válaszolt: -majd én megadom neked az elsőbbséget, ha AKAROM!

Se figyelmeztető levelet se telefonos értesítést nem kapott alábbi történetünk szenvedő alanya, István, aki így számára minden előzmény nélkül szerzett tudomást, hogy volt biztosítás nincs biztosítás. Hogy történhetett mindez? Mi ilyenkor a szabályszerű eljárás? Mit tehet az ügyfél ebben az esetben?

Elkuldom, hatha masokat is erdekel a tortenetem. Egy kisse ingerulten hivtam ma az Allianz ugyfelszolgalatot, miutan kezhez kaptam a kotelezomrol szolo felmondasi levelet. Az, hogy ketszer kell befizetnem a 3. negyedeves biztositast, mert valaki elsikkasztja a penzem, es a PSZAF nem vegzi a munkajat az egy dolog. De hogy egy biztosito rohadt kikuldeni egy a levelet, valamint felvenni a telefont, de vegul persze mindezt en szivom meg jovendobeli a bonus-ommal, az azert mar eros. Persze lehet fikazni, h miert voltam MAV-os en kis naiv...

Kedves Allianz!

Egy kotelezo gepjarmu felelossegbiztositas megszunesevel kapcsolatos eszrevetelemet es panaszomat szeretnem megosztani onokkel, mivel ugy erzem hogy a problema rendezese messze nem volt megfelelo. A mai nappal kaptam egy gepjarmu felelossegbiztositas felmondasarol szolo levelet onoktol 2008.10.13-i datumozassal dijnemfizetesi indokkal a levelezesi cimemre.

Hétfő reggel többnyire nem pont olyan az ember hangulata, mint péntek délután, mikor már csak azért olvasgat blogokat, mert olyankor már szinte bűn dolgozni és jön a hétvége. Ilyenkor még felkelni sincs marhára kedvünk, morcosak vagyunk, mert megint vége a pihenésnek. Rolodex története tökéletesen passzol ehhez a nem kifejezetten felemelő hangulathoz, ő legalábbis egész biztosan nem lett vidámabb, amikor válogatott káromkodások közepette le is lett kurvaanyázva.

Én is gazdagítanám a blogot az esetemmel, bár végülis ez ma már teljesen hétköznapi sztori... Egy csütörtök reggel fél7 felé hajttok épp Bp.-en, egy egyinyárú utcában otthonomhoz közel - tehát gyakran megfodulok errefelé - mikor is kisteherautó jön velem szembe. Egyik oldalon padka és a padkán parkoló autók, másik oldalon 45 fokban halszálkában parkoló autók ~ tehát nem egy kimondottam széles utca...

Szóval - hivatásos! - sofőrünk épp velem szembe tart, majd mikor látja, hogy jövök, félrehúzódik. Én meg megállok, mert épp mérem fel a helyzetet - pörög a fejemben  az infó, hogy elférek-e vagy sem, mikoris felkapcsolja a szemembe a reflektort, hogy menjek, már, neki dolga van. Én meg éppen megállapítom magamban, hogy nem fogok elférni vagy csak úgy, hogy lepadkázom a felnit vagy letöröm a visszapillantót. Nos, nem volt kedvem plusz kiadásokba verni magam és családomat, így úgy döntöttem, hogy megvárom, míg emberünk kitolat az egyirányú utcából, ahova ugye ő hajtott be menetiránnyal szemben... De ekkora már égett a refi, így én is maradtam a helyemen és felkapcsoltam a refit.

[UPDATE: 2009. 07. 24.]

A kocsma renoválás idejére bezár, a felújítás befejeztéig várunk mindenkit a sörsátorban!

Jó kis társaság alakult ki itt a blogon, aminek kifejezetten örülünk, ám ezzel együtt sokszor az egyes témák elkanyarodnak nem pont oda illő témába. Létrehoztuk ezért az autózz!kocsmát, ahol inni nem lehet - hisz többségünk autót vezet -, beszélgetni viszont bármiről. Itt arról is, ami egyáltalán nem kapcsolódik az autózáshoz, közlekedéshez, természetesen csak addig, amíg ezzel senki nem sért meg másokat. Egyben kérjük is, hogy ne szexeljétek szét a többi posztot, a máshová nem való témákat folytassátok itt! Kellemes józan részegülést!

Ha még eddig nem tetted, csatlakozz az autózz!blog kemény maghoz az indaneten, hogy első kézből értesülhess a találkozókról, nyereményjátékokról és egyéb fontos eseményekről!

Nincsen lepukkant kocsma tévé nélkül, mivel nyáron nincs mónikasó, be kell érnetek ezzel a bloggertalálkozós szösszenettel, amelyben én is vendégszerepelek néhány mondat erejéig: