autózz!

A lenti levélből nem sikerült egyértelműen rájönnöm, hogy Feketezongora a taxisok pártján áll, vagy nem ért egyet a náluk igen gyakorta tapasztalható pofátlankodó módon sietős autóvezetésükkel, talán ő maga sem tudja, hogy elnéző legyen-e. Ti azok vagytok?

Két rövid taxis sztorit osztanék meg a kedves publikummal. Szerintem nem is annyira a konkrét sztori a lényeg, inkább – értelmes –  vita indítónak szánom, amolyan társadalmi vitára gondoltam, mivel ezt a blogot olvassa autós, gyalogos, biciklis, taxis és rendőr(?) egyaránt :)

Taxis story 1

Ehhez van tárgyi bizonyítékom is (csatolt képek), ezért ezzel szeretném kezdeni. Helyszín a Margit híd. Taxis csóka fuvarozza a kedves ügyfelet Budáról Pestre, majd a híd közepén, a villámos megállók között fogja magát, és átvágna a villamos síneken, azonban mivel jött pár autó Pestről, azokat még udvariasan elengedte (végig a síneken keresztbe állva), majd miután ők is elmentek, el is érte úti célját: a Margit szigetet. A történet fontos része, hogy szombat délután volt,gyér forgalom a hídon, villamos közel távol nem volt, tulajdonképpen senkit nem akadályozott a forgalomban.

Néha az az érzésem, hogy sokan megrekedtek ovis szinten, főleg mikor Tamás sztorijához hasonlókkal találkozom, melyben szakasztott olyan küzdelem folyik az előbbre jutásért, mint az óvodában a homokos lapátért. De az utakon nem csak a "mécses törhet el", hanem az autók és a benne ülők csontjai is.

Én köszönetet szeretnék mondani annak a sötétkék színű Volvósnak, akinek sikerült velem leteszteltenie az ABS működését. Mivel úgy is 20.000 Km.es szervízre vittem a kocsit, így még legalább volt időm kipróbálni, hogy kifogástalanul működik az ABS.

Előljáróban annyit, hogy Ford Focusom van, átlagos kocsi, átlagos képességekkel. Nem lógok ki a fővárosi közlekedésből sem alulró sem felülről. Nem vezetek agresszívan és átengedem a gyalogosokat a zebrán (amiért általában autóstársaimtól megvető pillantásokat kapok). Kedvenc szituációm, amikor körforgalomból épp kifele megyek, és akkor kell átengednem a gyalogost a zebrán:) ilyenkor a körforgalomban levő sofőrök szívbajt kapnak:) de ugye a szabály az szabály... rendszeresen szoktam autós társaimmal letekert ablakon keresztül megbeszélni 1-1 adott szitációt, hogy mi volt a probléma, vagy mit miért csinált/csináltam. Soha sem léptem fel támadólag akkor sem, ha valaki hibázott, csak szeretem megbeszélni a helyzeteket (amúgy ezt néha nehezen hiszik el nekem: 103 kg vagyok, 192 cm magas)

Ádám egy barátjával biciklizett (volna) egy jót, de hamar elrontotta egy kedves autós a hangulatukat, amikor a kihalt úton neki pont akkor kellett szélvédőt mosni, amikor a kerékpárosok mellé ért.

Azt hittem, a bunkóság már nem fokozódhat ennél tovább, de a minap sikerült megygőződnöm arról, van még tovább is.

Egy barátommal - akivel már igen rég találkoztam - elmentünk tekerni egyet, régebben is mindig egy kellemes bringázás közben esett jól a beszélgetés. Kihalt útszakaszra hajtottunk (Tatabányán, a pláza mögötti útszakasz), aránylag új építésű, kétsávos úttest, amit azonban nem igazán használnak ki, pár percenként elmegy egy autó avgy busz, de semmi több. Ezért aztán egymás mellett tekerve társalogtunk, miközben egy fekete Astra kombi hajtott el mellettünk. Azonban nem szokványos, dudálós-kiabálós módszerrel tudatta velünk nemtetszését, hanem nemes egyszerűséggel lemosta a hátsó ablakot, melyből persze mi is kaptunk, én speciel még az ízét is megtapasztalhattam az ablakmosólöttynek.

Mivel nagyon rákaptatok erre a reggeli mozgáskorlátozott kártyával parkolós témára, elérkezettnek látom az időt, hogy rátok zúdítsak egy válogatást az elmúlt néhány hétben beérkezett mozgássérültek számára fenntartott helyre parkolgatós fényképekből, lehet őket elemezni, kezdjük Péter alkotásával:

Láttatok már mozgássérült rakodómunkást?

Az igazat megvallva nem vártam meg, hogy mankóval vagy kerekesszékkel jön-e ki a "madaras" áruházból Budaörsön (03.09., vasárnap du. 5 órakor), mindenesetre mozgássérült-matrica, vagy bármi hasonló jelzés nem volt a szélvédőjén.

Johnshaft a Velvet feljelentőt is megszégyenítő részletességgel számolt be a lent olvasható turpisságról. Lehet találgatni, hogy a szépséges celebkisasszonynak tönkretette a gerincét a magassarkú cipő, esetleg jogosulatlanul használja a tolókocsis kis kék kártyát, vagy a képen szereplő hölgy nem is az aki, hanem az eddig eltitkolt ikertestvére?

Május 29-én, kb. fél 2-kor az egyik munkatársamat vártam valami ebédszerzési céllal a Hold utcai olasz kajáldás előtt. Nézegetem közbe az utcán parkoló szép űrsziviket (gyk. Honda Civic utolsó változat), és azt, hogy egy hölgy buzgón telefonál, ügyet intéz benne ülve.

A látvány tovább fokozódott, mikor az élőben is rendkívül mutatós Magony Szilvi, ex-szépség királynőség verseny helyezett, a Magyar Turizmus Rt arca és feltehetően munkatársa (a sarkon van a hivatal irodája) szállt ki a kocsiból egy 5 perc várkozás után. A kisasszony 10/10 külsőre, ez nem vitás. A belső értékelést viszont ponthátrányból kell, hogy kezdje, hiszen a roki kártyát hanyag mozdulattal hagyta ott az első szélvédőn.

A feljelentés mellett Lívia nekünk is kipanaszkodta magát, valamint üzent az egyben vak és süket teherautósofőrnek, aki miatt kis híján embereket ölt.

Szeretnék rajtatok keresztül köszönetet mondani egy kedves teherautó sofőrnek, aki május 29-én kora délután leszorított az útról a járdára, ahol kis híjján sikerült elütnöm két gyalogost.

Tisztelt Uram, aki a KGF-465 rendszámú teherautót vezeti!

Ezúton szeretnék önnek köszönetet mondani megható kedvességéért, hogy reggelemet valóban izgalmassá tette. Tudom Önhöz képes elég kicsi vagyok (nissan micra), de szerintem azért észrevehető. Ennek ellenére sikerült Önnek megfelelő izgalmakat biztosítania a számomra.

Sokan úgy vannak vele, hogy a lényeg, ők lássanak valamit vezetés közben, minimál fénnyel poroszkálnak az utakon, aztán vagy motornak látszanak vagy észre sem lehet venni őket. Egy autónál nem csak az a lényeg, hogy működjön. Ha már útra kelünk vele, figyeljünk arra is, hogy biztosángosan elérjünk  B pontba anélkül, hogy a közlekedés többi résztvevőjének vérnyomása a megszokott háromszorosára emelkedne! Stewe irománya felveti a kérdést, a hanyagság hogy lehet elég ok arra, hogy veszélybe sodorjunk másokat és magunkat?

Ahogy gyűjtögetem a kilométereket az autómba hazánk göröngyös útjain, a sok fellelhető közlekedési gond közt egyértelműsíthető, hogy a kancsal lámpás köcsögök országa vagyunk.

Az autó világítás működését szerintem minimális számú autós ellenőrzi időnként. 10 autóból körülbelül 7- nek gondja van a világításával: vagy túl sok van vagy túl kevés, vagy kancsal, vagy egyáltalán semmi, vagy ködlámpával télen nyáron éjjel nappal. Rosszabb esetben a hátsó is égeti a mögöttes forgalom látóidegzetét. ( van aki a rossz hátsóvilit ezzel pótolja ... ááá ) A szabályok szigorodnak, bár - nem mintha hiányoznának - több rendőrt nem látni az utakon. Pedig az ilyen lámpa dolgokat IS büntetném keményen, akkor tán sikerülne elérni azt, hogy megnézze az ember a lámpáit időnként, neadjisten kicserélteti azokat ha kell.

Pözsósokat valahogy nem sokat szoktak szidalmazni a levélírók, mindig csak az audisokat, merciseket, bmw-seket és persze a suzukisokat. Most ez a pillanat is eljött, ráadásul Gábor teljesen önszántából áll a köpködők elé. Annyit azért még hozzátennék, hogy óvatosan a sok nyállal, mert az mind a ti monitorotokon fog kikötni.

Ha valaki ismeri az áldozatot, kérem mutassa meg a levelem.

Az eset 2008. május 29.-én történ az Üllői úton 15 óra körül (kb. klinikáknál). Egy barom ezüst színű peugeot-os nagy gázzal ment a zebra felé ahol a szabályosan áthaladó embert majdnem elgázolta. Az áldozat egy középkorú erősen őszes hosszú hajú hosszú szakállú ember.

Egyre több, tettlegességig fajuló történetet írtok meg nekünk. Múlt héten a zebrán átsétáló gyalogosok közé tolatott szándékosan egy bekattant nő, Frank California pedig egy verésnek volt szemtanúja, csak mert szerencsétlen gyalogos vesztére szólni mert a nála kb. kétszer nehezebb kigyúrt idiótának, hogy átment a piroson.

Barátaim, ilyet még nem láttam.

Az elkövető a Mercis kigyúrt neandervölgyi archetípusa. Kiló fux a nyakban, napszemcsi szanaszét szolizott kurvája a jobb eggyen pihen.

Tegnap délután (06.31) útban hazafelé a Ferenciek terénél, az egyetemi könyvtár bejárata előtt sétáltam a metró felé. Épp az egyetemi könyvtárnál kezdődő aluljáró lehajtójához értem, amikor arra lettem figyelmes, hogy az Irányi utcából hirtelen kikanyarodik egy bordó alapszínű, de sötétszürkével javított motorháztetejű '89 -2001-es Mercedes SL kabrió, és az úttestre sodort valami műanyag alkatrészt.

Mivel az aluljáró tömve volt nem tudott tovább menni, és utána sem jött ki senki az Irányi utcából - ez lehet hogy fontos lesz a késöbbiekben....

Amikor megáll a Merci, egy vékony (kb 65 kg) srác,  odamegy hozzá, és magyaráz. Semmi agresszió nem tapasztaható a srác részéről. Erre a kigyúrt állat szidja a srác felmenőit, hogy hagyja őt békén. Ekkor a srác is felemeli a hangját és azt mondja, Mercisnek, hogy "PIROSLÁMPÁN MENTÉL ÁT".

A cérna ekkor szakdt el neandervölgyi barátunknál és kiugorva a merciből a kocsi elé lökte a srácot és először felé, majd belerúgott.

Az emberek szeretnek külsőségek alapján ítélkezni. Nincs ez másképpen a közlekedésben sem. Petya egy Polski Fiattal rója az utakat nap mint nap és ő aztán rendesen gyűjti a tapasztalatokat a lekezelő viselkedés kapcsán.

Kispolákkal közlekedni az itthon uralkodó közeledési morál mellett eléggé embert - és gépet - próbáló mutatvány. Mégis régóta rabja vagyok ennek az életformának, és ennek megfelelően az ingerküszöböm is elég magas. Ma viszont egy "kedves autóstársam" azért ugatott le, mert megálltam a pirosra váltó lámpa előtt. Ez azért már nálam is kivágta a biztosítékot.

Majd egy évtizede van kisfityóm, rengeteget járok vele városban, országúton, autópályán egyaránt. Ezalatt az idő alatt megszoktam, hogy a lengyel gépcsoda volánja mögött másodrendű állampolgár vagyok, igazából nem is idegesítem fel magam rajta. Napi rendszerességgel előfordul, hogy nem adják meg az elsőbbséget, nem engednek szabályosan besorolni, leszorítanak, illetve "ááá ez kisfityó, ez úgyse jön gyorsan" felkiáltással kikanyarodnak elém.

Kezd néha az a gyanú felmerülni bennem, hogy a városvezetők is olvasnak blogot. Ez persze annyira nem is lenne meglepő, hiszen a politikusokról köztudott, hogy irdatlan nagy pénzeket tudnak zsebretenni különösebb munkavégzés nélkül, úgyhogy simán maradhat ilyesmire idejük. Mindenesetre a kb. három héttel ezelőtti, nagy port kavart és azóta is a kommentezőknek köszönhetően rendszeresen napirenden tartott éjszakai száguldozós posztot követően a hosszú évek tehetetlensége után most végre történik valami a közelben lakók nyugalma érdekében.

A III. kerületi önkormányzat több száz kilós gyűrűkkel szűkíti a Hajógyári-sziget egyik útját. A szakaszon illegális gyorsulási versenyeket szoktak tartani. A polgármester szerint többet nem tudnak.

[...] Az akadályokat egy 800 méteres útra rakták. A szakaszon éjszakákon illegális gyorsulási versenyeket szoktak tartani, esetenként akár 200 fő részvételével.

Bús Balázs kerületi polgármester szerint panaszok érkeztek, mert a környékbeli benzinkútnál bőgetik az önjelölt versenyzők a motorokat és a szigeten sok szemetet hagytak maguk után.

A németek mindig is precíz és szabálykövető nemzet hírében álltak. Amikor HF náluk járt, készített egy kis videót. Egy hasonlóhoz Magyarországon valószínűleg egy évig kéne forgatni, mire összejönne ennyi hasonló anyag. Ha összejönne egyáltalán. Innen Budapestről nézve mindenesetre kissé utópisztikusnak hat ez a két perces kis szösszenet. Tessék példát venni róla, talán elkerülhető lenne sok olyan halálos kimenetelű baleset, mint ez vagy ez, vagy sok másik...